ÖRÖMTÜZEK A VILÁG TETEJÉN – VÁGTÁZÓ CSODASZARVAS KONCERT –  ÉLŐ LEMEZFELVÉTEL!

Vágtázó Csodaszarvas 2017 https://www.facebook.com/events/1882559201998284/

Vágtázó Csodaszarvas 2017

Örömtüzek a világ tetején – Lemezfelvétel a piactéren

Vannak élethelyzetek, melyek fegyelmet, rendet követelnek és vannak pillanatok, amikor jó lerúgni magunkról a kötelmeket és szabad folyást engedni a gondolatoknak, dallamoknak, mozdulatoknak. Szeptember 16-án, a Civil Ház és a Vágtázó Csodaszarvas jóvoltából rendhagyó lemezfelvétel részese lehet a közönség a Kolosy téri piac területén.

Kedvcsinálóként, s hogy kicsit fellebbentsük a fátylat a formáció kulisszák mögötti életéről Grandpierre Attilával, a zenekar alapítójával, vezetőjével beszélgettem. Attila afféle XXI. századi polihisztor, aki egyszerre képes rendszerben és határtalan szabadságban élni. Nyitott a tudományokra és a művészetekre, s úgy tűnik, ismeri a titkot, miként tágítható a nap 24 órája olyan módon, hogy mindez beleférjen.

– Hogy és mivel kezdődött? Mi volt előbb, a csillagászat, vagy a zene?

– Kisgyermek koromban elbűvölt a Nap szépsége, és amikor egyszer elgondolkodtam azon, hogy a Nap látszó iránya nem változik a háztetők felett, ahogy futok az utcán, miközben minden más iránya változik, és ráébredtem, hogy a Nap milyen rendkívül messze van, s mégis itt ragyog a napfény-adta öröm a belső világunkban, közelebb éreztem magam a Nap titkához, és elhatároztam, hogy csillagász leszek, a Nap titkát megfejtem. A zene szépsége szintén lenyűgözött, csodáltam, hogyan képesek egyszerű hangok világokat nyitogatni ott belül. Beleszerettem a zenébe, és hétévesen elhatároztam, hogy énekes leszek. Az éneklés nagy öröm, az élet egyik nagy titka. Így lettem matek-fizika tagozatos diák, az egyetemen fizikus-csillagász szakon végeztem, majd 1975-ben megalakult a VHK. Közben nem mondtam le az írásról sem.

– Mondhatnánk a név kötelezett?

– Édesapám Kolozsvári Grandpierre Endre, a híres író, történész. Kapcsolatunk, érzései, gondolatai új világokat nyitottak meg előttem, és tudtam, egész életemben ilyen izgalmas gondolatokkal fogok foglalkozni, mert ezeknél nincs semmi sem izgalmasabb. Büszke vagyok a családomra, igyekszem méltó lenni az elődökhöz, s remélem sikerül mindezt tovább örökítenem.

– Miként fogadták a Csillagászati Kutató Intézetben, hogy esténként nem csak az eget kémleled, hanem egy betiltott zenekar élén színpadra állsz?

– Szerencsére a munkatársaim, sőt az intézeti igazgatók is magánügynek tekintették az Intézet falain kívüli tevékenységemet. Sőt nem egy munkatársam eljött a koncertre megnézni, hogy mit művelek a színpadon.

– A Vágtázó Halottkémek fennállásának 26-ik évében 9 éves szünetre került sor. Eközben, 2005-ben megalakult a Vágtázó Csodaszarvas. Minek köszönhető a váltás?

– Édesapám felhívta a figyelmemet a népzene időtálló és rendkívül értékes voltára. Megfogadtam a tanácsát, annál is inkább, mert mindig is vonzott a természetes, belülről jövő ösztönös zene titka, a tiszta forrás és a végtelenben rejlő őserő. Így aztán évtizedek óta gyűjtöm a Kárpát-medencétől Ázsiáig, Indiáig azokat a népzenei kincseket, ősi érzések foglalatait, amelyek rokonságban állnak a saját belső világomból fakadó zenével. Ezt az értékes eurázsiai világörökséget ötvözzük a zenekarban, ahol az ország tíz legjobb népzenésze díszíti, gazdagítja az elképzeléseimet. S ehhez még társul mindaz, amit Kodály Zoltán és Bartók Béla gyűjtésének köszönhető. A koncerten ezekből az indíttatásokból egyszercsak megelevenednek az ősi dallamokban titokzatos módon ott várakozó világok, s révükön életre kel a mindent embert átható, kozmikus őserő.

– Miként reagál erre a fiatalabb közönség? Annak idején a lázadás volt a kohéziós erő a zenekar és a hallgatóság között. Ma mi fogja meg a már inkább vegytiszta stúdiófelvételekhez szokott fiatalokat?

– A Vágtázó Csodaszarvas koncertjein belekóstolhatunk a szilaj, zabolátlan magyar virtusba. Vajon mit éreztek őseink, amikor a végtelen pusztákon száguldoztak a csillagos ég alatt, ezer éveken át tartó sorsközösségben? Vajon mit érzett az ősünk, amikor reggel életre-halálra szóló csatába kellett indulnia, és minden porcikája zsibongott az élet teljes készenléti erejétől? Vajon mit éreztek egymás iránt, akikkel élre-halálra szóló szövetségben éltek, olyan barátságban, amelynek igazságán, erején szó szerint az életük múlt? Vajon hogyan szárnyalhatott a lelkük, ha a Napot isteni lénynek tekintették, és a Nap kapuja is megnyílt előttük? Mit érez a lélek, ha szabad, ha saját törvényeit követve röpül a kiteljesedés felé? A mai ember szinte ki se lát mindennapi teendői alól. Eltemeti a gondok, nyűgök, elintézendő feladatok tengere. Mint Gulliver Liliputban, az óriást ezernyi apró, észrevétlen kötelék láncolja a földhöz. De csak a testét. A lelke, a szelleme szabad. És ha él vele, ki tud szabadulni. Ez a zene a teljesebb életre nyit kapukat. Ez a zene átélhetővé teszi a szinte végtelen szabadság, a valóság csodás életteljességének élményét, és ez életmegváltoztató hatású, mert az emberben kigyullad a teljesebb élet vágya. A teljesebb élet átélésének gyógyereje van. Feltölt bennünket a teljesebb életigazság erejével, magunkra találunk, óriási energiákat és lélekerőt kapunk, a halhatatlan életöröm és az emberi összetartozás megerősödik bennünk. Mi egy új kor, az emberiség boldog jövőjének előhírnökei vagyunk.

– Az utazásaid során mindig egyfajta rokonságot, egyetemességet kutattál, ami összeköt bennünket egymással és a távoli nemzedékekkel. Mennyire talál értő fülekre az ebből születő zenétek a külföldi közönség előtt?

– Tavaly jártunk Lengyelországban, a világhírű Warsaw Village Band meghívására, mi nyitottuk meg a másfél éves magyar évadot. Ott is arról számoltak be a koncertek végén, hogy valami régen elfelejtett, igazi erő mozdult meg bennük a koncertünk hatására.

– Hat éve jelent meg a Csillaglovaglás című lemezetek, a közönség már türelmetlenül várja az új korongot. Ez a koncert egyben a negyedik lemezetek felvétele is lesz, mintegy igazolva azt, hogy a valós élményt fontosabbnak érzitek a stúdiótechnika nyújtotta pontosságnál, kiszámítottságnál.

– A koncertek hevében megelevenedő zenei ihlet, a zenei ösztön a koncerteken tud bekapcsolódni a zeneteremtésbe. Nálunk nemcsak a lejátszott hangok a lényegesek, mert az életteljesség felé utat törő előadásmód legalább olyan lényeges, mint a lekottázható fizikai hangok. A külső érzékszervek teljes üzemmódjához a koncertjeinken a belső érzékelés teljes üzemmódja is csatlakozik. Bent zajlik a lényeg, a belső világban, ott rejlenek a titkok, amelyek élni szeretnének, amelyek igazi, felemelő zenét vágynak teremteni. A koncertjeinken átröpülünk a belső világ kozmikus mélyére és onnan valósul meg az életünk. A zene, ahogy mi játsszuk. elsősorban eljárás, eljárás annak érdekében, hogy túlcsorduljon a világ, hogy valami mindennek értelmet adó többlet szülessen. Ez a többlet a koncerteken érzi a legjobban magát, amikor a közönség is beleadja az apait-anyait.

– Van valami különleges kérésetek a közönséghez, hogy semmi se zavarja a felvételt.

– Igen, ez egy fontos kérdés. Vannak ugyanis különleges figyelmet igénylő, viszonylag csendesebb számaink is, nevezetesen a koncert elején elhangzó Tündérvilág és a Hazánk első része. Ezeket is szeretnénk élőben felvenni, ha a közönségzaj ekkor elül és a teljes csend ezt lehetővé teszi. Úgy gondoljuk, hogy a koncertjeink olyan ünnepek, amelyekben az ihlet közösségi erővé válhat és így megsokszorozódva beavathat bennünket a közösségi tudat és mélytudat felemelő erőinek világába. Erre hív fel az új lemez címe is: Örömtüzek a világ tetején.

Grandpierre Attila. Ahogy egy francia professzor megfogalmazta: Ez a név egy egész program, ám ezúttal mindehhez még egy fantasztikus zenei élmény is társul, amit vétek lenne kihagyni. S ha a koncert után böngészni támad kedvük Attila régi dalai, csillagászati pályafutása, vagy írásai után, higgyék el nem a véletlen műve lesz!

                                                                                                                          Vincze Mara