megjelent: Arany Tarsoly, I. évf. 7. szám, 2005. szeptember, 12-15.

A magyar ősvallás nyomában – 2.

AZ EGY ŐSESZMÉJÉNEK TITKAI

Az EGY ősjelentésének felfedezése magyarságunk, világképünk lényege. Ipolyi Arnold ezzel kezdi „Magyar Mythologiá”-ját. Ősi nemzeti zászlónk és 1848-as címerünk központi jelképéről van szó! Forró talajon járunk. Bepillantunk a magyar érzésvilágba, őseink lelkébe, észjárásába! Az EGY őseszméjének megismerése segít magyarrá lennünk, emberré válnunk, megemberelni magunkat.

Ideje elgondolkoznunk legalapvetőbb fogalmainkon! Talán mind közül legalapvetőbb az EGY fogalma, hiszen a Világegyetem ősi eszméjében rejlő magas-tudást éppúgy magában rejti, mint a mai isten-fogalmunk kialakulását megelőző korszakunk világképét. Gondolkozzunk el azon, mi lehet az oka, hogy a magyar nyelvben az Egyház szót az EGY-ből képezzük. Vegyük észre, hogy a magyar rovásírásban a GY jele egyenlő szárú kettős kereszt, ami pedig egyik legközpontibb nemzeti jelképünk (lásd pl. 1848-as nemzeti címerünkben is, lásd az 1. ábrán)! Gondoljuk meg, hogyan lehet az EGY jelképe egy három vonalból alkotott jel? A római számoknál az ’1’ jele: | , vagyis egyetlen vonal. Természetes, hogy az 1-et egy jellel ábrázoljuk. Mégis, a magyar rovásírásban nem egy, hanem három jellel ábrázoljuk az 1-et, jele két egyenlő hosszúságú vízszintes, és egy függőleges vonal: ╪! Világos, hogy amikor a „három” jelent „egy”-et, akkor valamilyen egységről van szó, egy hármasság egységéről: egy-háromságról. E következtetésünk pedig a magyar ősvallás felé vezet, mégpedig az „egy” ősi „szent” jelentését megelőző és megalapozó felfogás felé, hiszen az ősi magyar egy-háromság a keresztény szentháromság eredeti forrása. A magyar egy-háromság jónéhány ősvallásban is központban áll, az indiai „három gúná”-ban (sattva, rajas, tamas; anyag, élet, szellem) éppúgy, mint a kínai „három kincs” (jing, chi és shen; anyag, életerő, szellem)-ben. A többezer éves ind filozófiában a megnyilvánulatlan prakriti (Isten) lényegét a három gúna (a Világegyetem három alapelve) adja. „Tamas” a sötétség, a tehetetlenség, az anyag elve; „rajas” az energia, a cselekvés, a változás, az élet elve; „sattva” a fény, az értelem, az öntudat elve. „Rajas”, az élet elve az egyetlen dinamikus elv, a másik két elv az élet teremtménye, az életet szolgálja. Modi professzor és Aradi Éva könyveiből tudjuk, hogy a szkíta-magyar-hun kultúra alapvető hatást gyakorolt az indiai történelemre. Ami a kínaiakat illeti: őskultúrájukban kimutatható a hun világfelfogás uralkodó szerepe, és az agyaghadsereg ábrázolásaiban szereplő magyaros, bajszos, európai alkatú harcosainak létszámából ítélve a hunok a kínai népességben nagyon is jelentős arányt képviseltek. Kínai krónikaírók feljegyezték, hogy a hun zenét be kellett tiltaniuk ahhoz, hogy ne vegye át az uralkodó szerepet a kínai zenekultúrában! A kínai filozófia, az univerzalizmus a Világegyetemet szerves egésznek, élő szervezetnek tekintette – minden bizonnyal hun-magyar hatásra. Az indiai „három gúna” és a kínai „három kincs” szoros kapcsolatban áll a könyveimben feltárt „Élő Világegyetem” világképével, amiben a Világegyetemet három elv alkotja: az anyag, az élet és az öntudat elve. Az indiai filozófiában éppúgy, mint az Élő Világegyetem világképében az ÉLET a központi elv, hiszen amikor meghalunk, szervezetünk EGY-sége, a test-lélek-szellem háromságának egysége felbomlik. Az ÉLET elvétől EGY a szervezetünk! Hasonlóan: az Élet elvétől EGY a világ! ÉLET nélkül nem EGY az EGY! Az EGY vallása tehát az ÉLET vallása! Valóban: Grandpierre K. Endre „Az Élet vallása” c. könyvében megmutatta, hogy a magyar ősvallás Istenének neve: ÉL, innen ered a Nap HÉL neve világszerte.

A függőleges vonal tehát az EGY rovásjelében: ╪ – az Élet jele! Az Élő Világegyetem hármassága, az anyag-élet-öntudat, teljesen megfelel az egyéni testhez kötődő test-lélek-szellem, vagy az atom-érzés-gondolat hármasságoknak. És ha ez a világszemlélet alapját adó hármasság a Világegyetem lényegét írja le, akkor az EGY nem más, mint maga az Élő Világegyetem. Ha tehát mi magyarok Egyháznak nevezzük vallási intézményünket, akkor ezzel azt fejezzük ki, hogy EGY az Isten, és ez az EGY-Isten egyenlő az Élő VilágEGYetemmel!

Nézzük ennek fényében, mit ír a Magyar Nyelv Történeti-Etimológiai Szótára (1984, rövidítve: TESZ) „egy” szavunk eredetéről? „Vitatott eredetű.” Mit jelent ez a gyakorlatban? Általában, hogy magyar eredetű! Hiszen 1984-ben Magyarország nem volt független ország, és az akkori nyelvtudósok elsősorban az idegen érdekeket szolgálták. A TESZ ennek jegyében finnugor származtatásokra tesz kísérletet, az „egyik” mutató névmásból, illetve az „egyikük” személyi birtokos ragból. Ha így van, akkor miért neveztük éppen mutató névmásról, vagy személyi birtokos ragról el egyházunkat? De nézzük meg a Czuczor-Fogarasi féle szótárt, ami 1862-ben jelent meg. Ebben „egy” szavunk rokonai: a héber „echad”, a káldeus „ec, echad” a perzsa „ék”, a szanszkrit „éka”, lengyel s más szláv „jeden”, s a magyar ék v. hegy (valaminek a csúcsa, hegye). Közelítünk az ősvallás fogalomköréhez, hiszen a hegyek csúcsán tartották a magyar ősvallás tudósai-papjai, a mágusok az éggel eggyéválás ünnepeit. A hegyek csúcsa az égbe fúródott! A TESZ szerint első előfordulásaiban az „egy”-et „ig, igg, ég”-ként is írtuk. Igen! Az EGY az ég! Az EGY szavunk az EGY-ház szavunkban az ÉG-HÁZ-at jelenti! Mert az ÉG a Világ-EGY-etem! A világ EGY! Az Isten= EGY! Az ÉG az EGY-től kapta nevét! Amikor felnézünk az égre, az EGY-et látjuk! A Végtelen EGY-et! Érzéseinknek, gondolatainknak meg kell elevenednie, hogy megláthassuk a világ EGY-ségét! Érzéseinktől, gondolatainktól lesz a világ Egész! Ha a modern világban minden egész széttörött – érzéseink, gondolataink a csillagos égbolttal összekapcsolódva újra EGY-gyé tehetik a világot! És mi is csak így lehetünk újra egész-szé! Az EGY-től, ettől a végső, legmagasabb, legfölemelőbb egységtől ered az egészség, az igazság.

Az egész-szé válás és az eggyéválás a Természet akarata. És ha valami egésszé válik, akkor válik igazzá. Az igazság és az egészség, ahogy az ige és az igen, egyetlen tőről fakadnak a magyarban. Csak az igaz ige igéz igazán, mert csak az igazság az igazi egészség. És ide tartozik az „ego”, az én, hiszen az én sem más, mint az Ég fia, az EGY emberalakban. De honnan ered „én” szavunk? Ismét csak az EGY-ből, az egy Anya, Ana nevéből, hiszen Boldogasszony= ANYA! Boldogasszony=Világegyetem! Ezért világít Boldogasszony minden porcikája minden ábrázolásán! Az Élő Világegyetem az élet három fő megjelenési formája alapján háromféle módon jelképezhető: növényi, állati és emberi alakban. Növényi alakja a Világfa, állati alakja a minden porcikájában világító Csodaszarvas, emberi alakja csillagokkal és Nappal világító Boldogasszony. Boldogasszony egyben e hármasság egysége! Boldogasszony=EGY! Ebből a magyar gondolatból fakad világszerte az „egy” másik hangalakja: „uno”, „one”, „ein”, „uni-verzum”. Univerzum: a „sok” anyja, a Mindenség Anyja, Mindenség-Anya, Természet Anya, Boldogasszony! EGY ANYA, ÉG, ÉN, mind egy! Az ÉN kozmikus ÉN volt! Az ÉN és az ÉG EGY volt! És éppúgy: ÉN és ANYA EGY-ek voltunk! Édesanyánk éppúgy körbevett, magába ölelt bennünket, mint ahogy Természet Anya ölel magába, és életével ad életet nekünk – és ahogy Édesanyánkkal EGY-ek voltunk, úgy vagyunk most EGY-ek Természet Anyával!

Csíksomlyón Boldogasszonynak hármas a koronája (lásd az 1. ábrán) – mert Ő az Élő Világegyetem, és a Világegyetemről a magyarok tudták, hogy hármas lényeget hordoz magában: az anyag-élet-öntudat egységét! A magyar egy-háromság gondolata a magyar világszemlélet alapja. Erre mutat, hogy a magyar nemzeti színek, a piros-fehér-zöld ismét hármasságot alkotnak. A piros persze a lélek, a tűz, a Nap színe; a fehér a szellem, a víz, a Hold színe, a zöld a növény, a föld, a Föld színe. Piros-fehér-zöld eszerint annyit tesz: lélek-szellem-növény, tűz-víz-föld, Nap-Hold-Föld! Az Árpád-sávos ősi nemzeti zászlón (2. ábra) a piros és a fehér sávok: a Nap és a Hold színei! A Nap és a Hold egyben székely nemzeti jelképek is! És a nemzeti címeren a kettős kereszt – az EGY ősi jelére utal! És a hármas halom a magyar címeren: ismét az egy-hármasság! Hiába: EGY az Isten, és három a magyar igazság, és sehol sem annyira három, és ez a három sehol sem annyira EGY, mint a magyarban. Minden EGY, és mindenki egyenlő. A Nap mindenkire egyformán süt. Egyenlőek vagyunk egymással, mert (ma már: ha) mindannyian ugyanannak az EGY-nek vagyunk másai.

Eredményünk szerint Egyház szavunk tövében az ’Egy’ a kozmikus ’EGY’-et jelöli, a Mindenséget, a VilágEGYetemet. És ez teljes összhangban áll a magyar ősvallással! Ipolyi Arnold szerint ugyanis „emlékeink, hagyományaink, nyelvünk nyomai mutatják, hogy a magyar ősvallásban a fő lény az EGY, ŐS, mindenek előtti s fölött levő névtelen lény” (Magyar Mythológia, 3, 4, 18. l.). A legrégibb indiai szent könyvekben, a shastákban eka-esha (magyarul EGY Isten) v. ek-isha a legfőbb lény neve, aki a világot, a természeti erőket teremté. Ez volt a hindu őstan, mielőtt még a természeterők istenítése és személyesítése, vagyis a későbbi purana és védanta tanok kifejlettek – írja Ipolyi. Francois Lenormant pedig így ír az EGY Isten eszméjéről és elterjedtségéről: „A babiloni vallás ugyanolyan fajta volt, mint az egyiptomi és majdnem minden nagy természetvallás. A népszerű babonává tett durva politeizmus külsődleges ruhája alatt ott találhatók a magasabb rend eszméi, amelyekből eredt, és ezek között is a legelső az isteni EGYség eszméje. Ez alatt az egyedüli és Legfelsőbb Isten alatt, hiszen ő maga a Mindenség, amelybe minden dolog beletartozik, s belőle sorakoznak a másodlagos istenek…A Legfelsőbb Isten, az első egyedüli elv, amelyből minden más isten ered, ILU (akkádul Dingira)…Ő az EGY és a JÓ…és valóban, az első elvet úgy említik, mint az „EGY istent”; illetve az istent, akit a számok káldeus teológiai rendszerében az | (egy) jellel, egyetlen függőleges vonallal ábrázoltak, azzal a jellel, amely egyben a számok szent hatvanas rendszerét is jelölte…ILU-t sokáig megszemélyesítés nélkül fogták fel, hivatala és címe az „EGY Isten” volt, amit először ANU-ra ruházott rá, az „Ős Isten”-re. Ez a szkíta-káldeus eszmerendszer nemcsak teljesen kifejlett, pontosan kidolgozott matematikai-logikai-filozófiai fogalomrendszer létét jelzi, hanem egyben és egyszerre magyarázatot ad az ANA-UNO-ONE, az ILU-ÉLŐ és az EGY-ÉG fogalmak átfedésére éppúgy, mint ősi női nevünk, ILONA, ILU-ANA káldeus-szkíta értelmére. Az ősi magyar EGY-háromság a káldeusoknál ANU, HEA és BEL alakban jelenik meg. Ebben ANU az Idő és a Világ őselve, HEA az anyagot megelevenítő és megtermékenyítő, a Világegyetemet átható, élettel irányító és inspiráló Értelem őselve, BEL a szervezett Világegyetem kormányzója. Ez a három káldeus őselv teljes összhangban egyetlen egységes, élő egészet, az EGY-et alkotja.

Mit érezzünk, mire gondoljunk tehát, ha látjuk az egy magyar jelét: ╪ ? Érezzük, hogy eggyéválunk őseinkkel, az egész végtelen Mindenséggel, amiben az Élet tüze a legmagasabb érték. Az ÉLET elsőbb a testnél, elsőbb az öntudatnál – mert az ÉLET minden test, minden öntudat forrása, szülőanyja. Érezzük, hogy eggyéválunk őseinkkel, és érezzük, hogy így tudunk igazán egésszé, igazzá válni! Érezzük, hogy a szerelem is az eggyéválásra irányul, az egésszé, igazzá, EGY-gyé válásra! Érezzük, hogy a kiteljesedés az Élet igazi, szent törvénye, és teljesedjünk ki egész, igaz emberi mivoltunkban! És az EGY őseszméje ma is utat mutat egyéni életünkben ugyanúgy, mint társadalmi, közösségi létünkben.

Nemzeti címerünk és ősi nemzeti zászlónk hathatósan őrzi az újra magyarrá válás eszmeiségét és felvillanyozó életerejét. Ha kiegyenesítjük magunkat, és a kettős kereszt szárait újra egyenlővé tesszük nemzeti jelképeinken, tudatosítva ennek eredeti értelmét is, lélekben és gondolkodásban újra magyarrá válhatunk, eggyé válhatunk ŐS-einkkel és az EGY-gyel!

Nem lehet kétséges, hogy újra felfedeztük Egyház szavunk tövének eredeti jelentését. Ez pedig nem kevesebbet jelent, minthogy magyar népünk már évezredekkel a kereszténység előtt elmélyülten gondolkodott a világról, a Világegyetemről, s a világszerelemtől, életszerelemtől áthatottan és meghatottan olyan kincsbe foglalta az EGY iránti szerelmét, és a világ mélyére ható tudását, amely minden földi piramisnál időállóbb: a magyar nyelvbe.

Grandpierre Attila
csillagász, zenész
www.grandpierre.hu

1. ábra. Magyar nemzeti címer 1848-ból, Árpád-sávokkal, hármas halommal, rajta korona, rajta az EGY jele az egész címer legkiemelkedőbb jelképe. Figyeljük meg, hogy az EGY-et jelentő kettős kereszt szárai itt egyenlők, ahogy ezt a magyar világfelfogás megköveteli.

2. ábra. Villásfarkú, ősi nemzeti zászló Csíksomlyón, rajta egyetlen jel: az EGY jele. A kettős kereszt egyenlőtlen szárai súlyos, újkeletű egyenlőtlenséget jeleznek.

3. ábra. Ősi magyar nemzeti zászló Csíksomlyón, az 1848-as magyar nemzeti címer jelképeivel.