Az Élő Világegyetem Könyve.

Válasz Könyvkiadó, 2002, Budapest.

Előszó

Életünk világos és válságos korszakaiban mindannyiunkat foglalkoztat, miféle világban élünk, természetünkhöz mennyire közeli vagy távoli természetű a világ egésze, a Világegyetem. Természetünk legmélyén – szemben a mai, egyre elidegenedő világ-felszínnel – szépségre, jóságra, igazságra vágyunk: az élet igazságára. Az életerőnél, természetes emberi életerőnknél nincs számunkra nagyobb erő a földkerekségen! Az élet igazságánál nincs szebb és nagyszerűbb erő földön és égen! Milyen nagyszerű és szívdobogtató meggondolni, hogy személyes életerőnk minden más erőnknél erősebb! Hiszen minden tevékenységünk életerőnktől kapja energiáját. De ha ez így van, akkor szükségképpen a jónak, az igaznak kell győznie a való világban is! Tévedés, hogy mindig a rombolás a hatékonyabb, hogy mindig a rossz terjed könnyebben, hogy a jó szükségszerűen mindig lépéshátrányban kell legyen – mert minden létező erők forrása, a Természet szerint az élet igazságának rendeltetett a győzelem!

Csakhogy nem mindig a természethez közelebb álló az ügyesebb, ezért ha nem vigyáz, a mélybe kerülhet. Meghasonlott korunknak éppen elidegenített felszíne a “legékesebb” bizonyítéka annak, hogy belső világaink mélyén ellenkező előjelű valóság él: az otthonosság, a szépség, az élet igazságának és végső igazának valósága. Ha természetes életerőnk az elzsibbasztást megelégelve levedli magáról elidegenedett, elmozaikosodott, kicserepesedett, elhalt felszínét, gondolkodó és cselekvő erejét visszanyerve életünk visszatérhet az otthonosság, a kezdetekig visszaérő tisztázottság bensőséges, emberi birodalmába.

Az Élő Világegyetem Könyvével nemcsak a Világegyetem élő természetét szeretném bemutatni, a józan ész, a szemléletes gondolkodás és a legújabb tudományos eredmények révén bizonyítani. Szeretném az élővilágtól gondolkodásban, lélekben túlságosan elszakadt, elidegenedett mai emberiség eredeti életerejét is feléleszteni. Jó lenne a Természet életerejével egylényegű eleven emberi életerőt visszavezetni kultúráink és társadalmaink vérkeringésébe. Szükségünk van a Világegyetem kozmikus-természeti-emberi életerejére a mai elembertelenedett társadalmak újra emberivé formálásához.