Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence természetföldrajza: Természeti csoda!
Részletek „Az ősi Magyarország” c. készülő könyvből
Megjelent: KAPU 2015.02, 56-59. old.
Innen letölthető pdf alakban, képekkel: 20150210Kárpát

Grandpierre Atilla:
A Kárpát-medence természetföldrajza: egy természeti csoda
Részletek „Az ősi Magyarország” c. készülő könyvből
Megjelent: KAPU 2015.02, 56-59. old.

A hazánk

A Kárpát-medence természeti, társadalmi, gazdasági viszonyainak minél alaposabb ismerete alapvető fontosságú a nemzeti összetartozás-tudat mélyítéséhez, a nemzet- és honismerethez (Tóth Antal 2011), történelmi önazonosságunk megtisztításához és kiteljesítéséhez. A Kárpát-medence különleges táj számunkra nemcsak azért, mert természetadta hazánk, hanem azért is, mert a Természet egyedülálló jelensége, a világ legnagyobb, az élet fejlődése számára különlegesen kedvező földrajzi, vízrajzi és ökológiai tájegysége (Bulla Miklós 2006, Meleg Sándor 2005). Őseink a Természetet a legtöbb mai embernél sokkal jobban tisztelték, érezték, és ezért sokkal inkább törekedtek a Természet megismerésére és megértésére. Ha pedig nemcsak a felszíni tudásra, hanem a mélyebb megértésre törekszünk, akkor természetföldrajzi adottságaink nem pusztán az egyes tények ismeretét jelentik. Összességükben, összefüggéseikben az ember és a Természet kapcsolatai világos tartalmat és mély értelmet nyernek. Hazánk, természeti környezetünk megértése életfontosságú ahhoz, hogy életünk lényegéről tisztább, a mindennapi küzdelmekben erőt adó képet nyerhessünk.

A Kárpát-medence földrajzi helyzete

Földrajzi szélességi helyzete alapján Magyarország az Egyenlítőtől és az Északi-sarktól megközelítően egyenlő távolságra (4600–4900 km-re) helyezkedik el (Tiner Tibor – Somogyi Sándor 2000, 15-20). Hasonló távolságra van Európa nyugati szélétől, Portugália partjától (2500 km), mint keleti szélétől, az Urál hegység déli csücskétől (2700 km), Németország északi partjától (1300 km), mint Görögország déli csücskétől (1300 km; 1. kép). A medencejelleg a domborzati akadályok hiánya és a központi fekvés miatt a kölcsönhatások, a közlekedés számára kedvező. Nemcsak az emberi közlekedés, de a növényföldrajzi és állatföldrajzi viszonyok, sőt a Homo Sapiens terjedése számára is. Ez a terjedés kétirányú: a Kárpát-medencéből kifelé, és kintről befelé irányuló.

1. kép. A Kárpát-medence Európa kellős közepén fekszik

A Közép-Duna-medencében fekvésünk igen sok mindenre kihat, például a domborzatra, csekély szintkülönbségeket jelentve; az éghajlatra, a természetes növényzetre, a vízrajzra, az ásványkincsekre, a közlekedésre. A terület védettségének növényföldrajzi, állatföldrajzi és történelmi összefüggésben is jelentős a szerepe. A Kárpát-medence Európa legnagyobb medence-rendszere (Tóth Antal 2011), benne a kétszeresen védett Erdélyi-medence, és a háromszorosan védett Csíki-medence, Gyergyói-medence, és Háromszéki-medence (2. kép).

2. kép. A Kárpát-medence és benne az Erdélyi-medence

Az Erdélyi-medence kicsinyben hasonmása az egész magyar medencének, védettebb jellege és fekvése folytán pedig fokozott, hangsúlyozott hasonmásának tekinthető (Teleki 1940, 3. kép).

3. kép A Csíki-, Gyergyói- és a Háromszéki-medence Európa legvédettebb természeti egysége

A Kárpát-medencét a Kárpátok gyűrűje övezi. Elég tágas és változatos ahhoz, hogy az élet lényegében teljes változatosságban megnyilatkozzon benne.

A Kárpát-medence medence-jellege és folyói

A Kárpátok-Alpok-Dinári hegység gyűrűjével körülölelt, 330 ezer km2 területű Kárpát-medence a világon páratlan földrajzi egység, Európa legegységesebb, legjobban körülhatárolható nagytája (Juhász Zsolt, 2006). Nem akármilyen nagytájról van szó, hanem egy olyan rendkívül termékeny „medencéről”, amelynek nagy része sík vidék, peremét pedig hegykoszorú alkotja. Létezik egy, a Természet által kitüntetett alakzat, a síkság, amely a Föld összes szárazföldi felszínének jelentős részét alkotja. Ez a sík vidék alkotja a földkerekség legnagyobb egységes táját, amely a Kárpát-medencétől a Bajkál-tóig terjed: ez a nyolc millió négyzetkilométeres területű eurázsiai síkság a legközvetlenebb rokona a Kárpát-medencének.

4. kép. Az Eurázsiai sztyeppe-övezet a Kárpát-medencétől a Csendes-óceánig terjed. A történelemben elsősorban ez a térség volt a hazája a szkíta, szarmata, kimmer, hun, avar, magyar népnek.

A Kárpát-medencében és az eurázsiai síkságon az éghajlati, domborzati, vízrajzi, növény- és állatföldrajzi viszonyok hasonlóak. Következésképpen az emberi élet számára is hasonlóak a földrajzi feltételek. Ennek a hatalmas eurázsiai tájegységnek a legvédettebb, önálló, gazdag és egységes élővilágot alkotó nagytája a Kárpát-medence, Európa kellős közepén. Ráadásul, éppen mert sík mező, ez a táj a növényi élet gazdagságára, a mezőgazdaságra a legalkalmasabb. A Természet még hangsúlyozottabban kitünteti ezt a vidéket, mivel éppen ez a táj a legtermékenyebb, a humuszban gazdag, zsíros fekete föld hazája. És éppen ez a táj fekszik a mérsékelt égövben, ott, ahol a hőmérséklet elkerüli az élet változatosságára, kifejlődésére kedvezőtlen végleteket.

A folyók minden ősi civilizáció kialakulása és fejlődése számára meghatározó szerepet játszottak. A Kárpát-medence folyókban rendkívül gazdag, fejlett folyóvízi hálózat jellemzi. Európa második legnagyobb folyója, a Duna középső folyása mentén fekszik. A Kárpát-medencét Folyamköznek is nevezhetjük, hiszen a Dunával észak-déli irányban szinte egész hosszában párhuzamosan fut egy másik nagy folyó, a Tisza, amely a Kárpát-medencében ered, teljes egészében itt fut és végül itt torkollik bele a Dunába. A Kárpát-medence nem szűkölködik nagy folyókban, hiszen többek között itt fut a Dráva, a Száva, a Maros és a Körös is.

A Kárpát-medence éghajlata

Az éghajlati övezetek kialakulása természeti törvényeken és feltételeken alapszik. Ezek a Nap sugárzási teljesítménye, a Föld-Nap távolság, és a Föld forgástengelyének hajlásszöge a Föld Nap körüli keringésének pályasíkjához képest, amely meghatározza a fénysugarak beesési szögét. A Föld forgástengelyének 23,5 fokos dőlése a bolygók Nap körüli keringésének síkjához lehetővé teszi a Földön négy évszak kialakulását. Amíg a trópusokon, a sarkvidékeken, vagy a tengerpartok többszáz kilométeres körzetében két évszakot szokás megkülönböztetni, addig a Kárpát-medencében a négy évszak egymástól rendszerint jól elkülönülő. A négy évszak különlegesen kedvező az élet kifejlődésére. A mérsékelt égövön belül az éghajlat többféle lehet, a mai felosztás szerint ezek a mérsékelt égövi éghajlat-típusok a hideg mérsékelt, a szélsőségesen szárazföldi, a száraz szárazföldi, a mérsékelt vagy nedves szárazföldi, az óceáni, a mérsékelt övi monszun és a szubtrópusi. Ezek közül a Kárpát-medence az élet számára legkedvezőbb mérsékelt, nedves szárazföldi éghajlat-típusba tartozik. Ez az az éghajlat, amelyben szabályos a négy évszak, az éghajlati viszonyok a legváltozatosabbak, és így az élet változatos formáinak kibontakozása számára sok szempontból a legalkalmasabbak.

A Kárpát-medence egységes medence-jellege belső eredetű, egységes, sajátos jelleget biztosít éghajlata számára. Érződik ugyan az óceáni hatás, de sajátosan. Az óceáni hatás és a medencejelleg jótékony következménye az a +2 °C-os hőmérsékleti anomália (azaz a Magyarországot érintő szélességi körökön mért évi középhőmérséklettől való eltérés), aminek hatásaként a hasonló szélességi körökön fekvő térségekhez képest nálunk két héttel korábban kezdődhet a szántóföldi növénytermesztés, és hosszabb a növényzet vegetációs időszaka. Az óceáni és szárazföldi éghajlati tényezők – mediterrán hatásokkal kiegészülő – érvényesülése lehetőséget nyújt egyes, a 47. szélességi körre általában nem jellemző növényi kultúrák (pl. szőlő) termeszthetőségére (Somogyi Sándor – Tiner Tibor 2000, 15-20). A Kárpátok hegyvonulata elsősorban légáramlás-módosító szerepével befolyásolja éghajlatunkat, ami egyrészt többletnapsütésben, másrészt csapadékcsökkentő hatásban nyilvánul meg (Antal Emánuel 2000, 27–38. old.). A Kárpát-medence egyik fontos tulajdonsága, hogy egyszerre három klímát foglal magába és módosít kedvezően, ezek a mediterrán, az atlanti és a kontinentális klíma. Egyik sem jut túlsúlyba, veszekednek és viaskodnak egymással, ezzel megdolgoztatják a növényzetet, amelynek élettani hatásai ennek következtében tovább javulnak, s ezekre a hatásokra egyre finomabb ízek és aromák szállításával, sűrítésével válaszol (Botos Ernő Péter 2012). A Kárpát-medence nagytáj-jellegéhez adódnak hozzá a kistáj-klímából és a helyi adottságokból eredő további hatások.

A Kárpát-medence termőtalaja

A Kárpát-medence legnagyobb természeti kincse változatos, rendkívül jó minőségű, termékeny termőtalaja. Legfőbb talajfajtáink a gyakran magas humusztartalmú barna erdőtalaj (főleg a Dunántúlon) és a kimondottan magas humusztartalmú mezőségi talaj (főleg a Kis- és Nagyalföldön). A legjobb minőségű a löszvidékeken kialakult, morzsás szerkezetű, fekete színű mezőségi talaj, a feketeföld. Hazánkban ilyen jó minőségű talaj található a Mezőföldön, a Tisza-Maros-közén, a Körös-Maros közén, a Bácskai-löszháton, a Hajdúságban, a Rábaköz, a Mosoni-síkság és az Esztergom-Komáromi-síkság területén. A folyókat, az ártereket gyenge minőségű, sötét színű, vízben gazdag öntéstalajok kísérik.

A mezőségi feketeföld (idegen szóval csernozjom) a világ legjobb minőségű talaja. Nemcsak a Kárpát-medence jellemzője, hiszen a Kárpát-medence nyugati peremétől a Duna mentén, majd az eurázsiai síkságon 2 200 km hosszan, az Uralig és Szibériáig, átlagosan 600 km szélességben található. A világon kimagaslóan ez a legnagyobb feketeföld övezet (5. kép).

5. kép. A feketeföld eloszlása Európában

Amíg a sztyeppe nagyrésze fátlan, bokros-mezős, kietlen puszta, addig a Kárpát-medencében gazdagabb növényzetű, gyakran fás, ligetes, erdős. A fekete mezőségi talaj elsősorban azért előnyös az élet kifejlődése számára, mert kiemelkedően sok szerves anyagot, humuszt tartalmaz. A népi hagyományok humuszban gazdag zsíros vagy kövér földnek nevezik. A humusz egy sötét színű szerves anyag, mely az elpusztult élőlények elkorhadt maradványa. A humusz mennyisége a talaj színét is meghatározza, hiszen minél gazdagabb, annál sötétebb színű lesz a talajunk.

A talajok minősége számára alapvetően fontos, hogy milyen mértékben savasak vagy lúgosak. A legtöbb növény számára az enyhén savas vagy semleges kémhatású (5,5 – 7,0 pH értékű) talaj a legkedvezőbb. Térképünkön (6. kép) Eurázsia mérsékelt égövi talajainak kémhatását láthatjuk. A savas talajok piros színnel láthatóak, ezek elsősorban Nyugat-és Észak-Európát jellemzik. A lúgos talajok kék színnel láthatóak, ezek elsősorban Délkelet-Európában fordulnak elő. A kettő között találhatóak a legkedvezőbb, sárga színnel jelölt, közel semleges kémhatású talajok. A Kárpát-medence jelentős része ilyen.

6. kép. A növényzet számára legkedvezőbb, enyhén savas-semleges kémhatású talajok eloszlása Eurázsiában (sárga színnel). A pirossal jelölt körzetekben a talaj túl savas, a kékkel jelöltekben túl lúgos a növényzet legkedvezőbb kifejlődése számára.

Ha összevetjük a termékenység és a talajsavasság szempontjából legkedvezőbb területeket, a Kárpát-medence a legkedvezőbb körzet az élet kifejlődése számára. Ez pedig azt jelenti, hogy a Kárpát-medence központi szerepet játszott a növényvilág, az állatvilág és különösen az emberiség történelmében. A műveltség kialakulása számára a Kárpát-medence volt a mag, amiből az emberiség műveltsége kivirágzott.

A Kárpát-medence ásványkincsei

A Kárpát-övezetben kb. 900 ásványfajt, a Földön ismert összes (kb. 4000 féle) ásvány közel egynegyedét találták meg (Szakáll Sándor 2000, 49–55. old.). A Kárpátok hegyvonulatai gazdagok a különböző ércekben, mint a vasérc és a réz. Rézkor Európában csak két körzetben létezett: a Kárpát-medencében és, kisebb jelentőséggel, az ibériai félszigeten. A réz rézércből kinyerésének feltalálását rendszerint a Közel-Kelethez, a „Termékeny Félhold”-hoz kötik. 2010-ben azonban kiderült, hogy a rézművesség nem a „Termékeny” Félhold-ból, hanem a Kárpát-medencéből ered (Radivojevic, Rehrena, Pernicka et al. 2010). A réz megolvasztása és kinyerése kulcsfontosságú a fémművesség kifejlődése számára, mivel a többi fém kinyerése és megmunkálása is hasonló elven érhető el.

A történelem folyamán nagy gazdasági szerepet játszottak az Északi- és Keleti-Kárpátok aranylelőhelyei és sóbányái. Az arany leggazdagabb lelőhelye a Földön az elmúllt évezredekben Erdély volt, utána következett Núbia, az Urál, és Hamadán. Az ezüsté Erdély, Csehország, Norvégia. Réz – Kárpát-medence, Balkán, Cornwall, Ergani Maden. Ón ezüsttel együtt csak Csehországban fordul elő, és Úr városában éppen ilyet találtak. A kobalt lelőhelyei közül kiemelkedik a Kárpát-medence. Az arany-ezüst ötvözet elsősorban Erdélyben és Balkánon fordul elő. Vegyük tovább a fontos fémeket. Bizmut – Csehország. Antimon – Kárpát-medence, Törökország, Perzsia. Arzén – Csehország, Kaukázus. Króm – Görögország, Törökország. Mangán – Milos, Ciprus. Vanádium – Ciprus. Ametiszt – Kárpátok. Jáspis – Kárpátok. A vas, a cink, a nikkel eléggé általános előfordulású. Dayton vizsgálatainak eredménye, hogy nem a Közel-Keletről indult a fémipar, hanem fordítva, a Kárpát-medencéből ered (7. kép), vagy még Csehországból vagy Cornwall-ból, és innen szóródott szét a Közel-Keletre.

7. kép. A fémművesség Kárpát-medencéből terjedt el a világon. John Dayton „Minerals, Metals, Glazing and Man” c. monográfiájából.

8. kép. Kristian Kristiansen (2000, Cambridge University Press) „Europe Before History” című monográfiájának 46. ábrája megerősíti, hogy a fémművesség a Kárpát-medencéből terjedt el Európában.

A bronzkori Kárpát-medence és Mezopotámia természetföldrajzi viszonyainak összehasonlítása

Mezopotámiát (magyarul: Folyamköz, a Tigris és az Eufrátesz folyókról) manapság rendszerint a civilizáció bölcsőjének tartják. A szokásos érvelés szerint az alapvető ok: a két nagy folyónak köszönhetően kialakult úgynevezett „Termékeny Félhold” (9. kép) különösen kedvező a magas népsűrűség kialakulása számára. A termékeny föld tette lehetővé a mezőgazdaságot, a magas népsűrűség kialakulását, és ennek köszönhető a városok, államok, birodalmak megalapítása.

9. kép. Az úgynevezett „Termékeny Félhold” fémlelőhelyei és bányái.

10. kép. Mezopotámiában a letelepült körzetek területe sohasem múlta felül a 12 000 km2-t (Trigger 2007, 120). A képen látható léptékarány alapján a városokat magában foglaló 240 km és 125 km oldalú téglalap területe 30 000 km2. Az öntözött, lakott terület ennek kisebb része.

Csakhogy az 1960-as évektől kiderült, hogy az úgynevezett „Termékeny Félhold” egyáltalán nem termékeny. 1960-ban tört meg a jég Dr. Pieter Buringh, a Wageningen University professzorának meghatározó jelentőségű Soils an soil conditions in Iraq (with soil map) c.könyvének megjelenésével. A talajtudományban sivatagosnak számít egy talaj, ha szerves anyag tartalma 1%-nál alacsonyabb. Félsivatagos egy talaj, ha szervesanyag tartalma 1 és 2% közé esik, mérsékelten termékenynek, ha 3 és 5% közé esik. Általánosságban szólva Dél-Mezopotámia talajainak szervesanyag-tartalma 0,05% alá esik, ami rendkívül terméketlenné teszi őket – írja Daniel T. Potts Mesopotamian Civilization: The Material Foundations című, 2007-ben megjelent könyvének 15. oldalán. Érdemes összehasonlítani a Kárpát-medence és Mezopotámia alapvető természetföldrajzi és talajtani viszonyait.

Kárpát-medence Mezopotámia
Terület: 330 000 km2 12 000 km2 (Trigger 2007)
Csapadék: 500-1000 mm/év 0-250 mm/év (Képes politikai és gazdasági világatlasz, 1974, 101)
Talajtípus: feketeföld, barnaföld öntéstalaj, hordalék, kőzetliszt
Talaj pH: semleges, optimális lúgos, kedvezőtlen

Források:
Csapadék: Képes politikai és gazdasági világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1974.
Terület: Trigger, Bruce G. 2007, Understanding Early Civilizations: A Comparative Study. Cambridge University Press, p.110: Dél-Mezopotámia magában foglalja a letelepült körzeteket. Ennek területe sohasem múlta felül a 12 000 km2-t (p.120).

11. kép. Amíg a Kárpát-medencében az évi csapadékmennyiség 500-1000 mm, addig Mezopotámiában jóval alacsonyabb, 0 és 250 mm közötti.

Mezopotámiában nincs jelentős forrása az építkezésre alkalmas fának (Peter Knigths, 2005. Ancient Mesopotamia: New Perspectives, p.240) és kőzeteknek, a nincsenek fém-lelőhelyek. Emiatt a történelem során mindig is távolsági kereskedelemre szorult ipari- és mezőgazdasági alapanyagok terén egyaránt. Mezopotámia körzetének éghajlata instabil, erősen változó. Földrajzi adottságai miatt – sík vidék lévén – katonailag nehezen védhető – áll a Wikipédiában (Geography of Mesopotamia, http://en.wikipedia.org/wiki/Mesopotamia).

Magyar nyelven Arató István hívta fel a figyelmet „Termékeny félhold?” c. tanulmányával erre a kérdésre. Tényként szögezhetjük le, hogy Mezopotámia öntözéssel a civlizációra alkalmassá tett területe töredéke Kárpát-medence területének (1/27-ed része!). A mérleg nemcsak nemcsak mennyiségi szinten fordul a Kárpát-medence javára. Minőségileg hasonló különbség áll fenn a Kárpát-medence javára. A „Termékeny Félhold” helyett sokkal találóbb lenne a „Terméketlen Félhold” elnevezés. A Kárpát-medence jelentőségét akkor tudjuk kellően felmérni, ha ezzel a valódi Mezopotámiával vetjük össze.

Láttuk, hogy talajtermékenység és talajsavasság szempontjából a Kárpát-medence sokkal kedvezőbb körzet az élet kifejlődése számára Mezopotámiánál. Láttuk azt is, hogy a fémek lelőhelyei szempontjából is hasonló a helyzet. Földrajzi elhelyezkedés, az éghajlat, a földrajzi védettség szempontjából szintén hasonló a helyzet.
Mindez pedig természettudományos tények olyan sorát jelenti, amelyek kétségbevonhatatlanul bizonyítják a Kárpát-medence központi szerepét az emberiség őstörténelmében. A Kárpát-medence népe és műveltsége volt az a mag, amiből az emberiség műveltsége kivirágzott.

(folyt. köv.)