Az Élő Világegyetem és a szerves műveltség – Arany Tarsoly 2013. szeptember 4.
Megjelent: Arany Tarsoly 2013. szeptember 4.
Grandpierre Atilla:
Az Élő Világegyetem: a szerves műveltség alapeszméje
Bevezető:
Hazánkban a világon egyedüllló módon a szerves műveltség eszméje évtizedek óta valósággal újjászületik, elsősorban Pap Gábor és Molnár V. József több, mint négy évizedre nyúló előadásainak, munkásságának köszönhetően. A szerves műveltségben ismereteink, tudásunk egységes, élő egészet alkotnak az ősi magyar műveltséggel, hagyományainkkal, szűkebb és tágabb hazánkkal, a magyarsággal és a Mindenséggel. A természeti népek “…szentként tisztelik és szeretik a Földet, és hiszik, hogy az emberek, növények, állatok, a víz, a föld, az ég az élet ugyanazon megszakíthatatlan körforgásnak részei.” Mivel a szerves műveltség szemlélete elsősorban a művészetben és a néphagyományban, majd a nyelvészetben, történelemben bontakozott ki, sok évtizedes, alapvető hiányt pótol az életközpontú szemlélet természettudományos megalapozása. „A szerves műveltség újjászületéséhez hiányzott a kötőanyag. Ezt pótolta Grandpierre Atilla könyve. Futótűzként terjedt a híre” – írta Pap Gábor az „Élő Világegyetem könyve – 2012” Előszavában. A magyar ősvallás, az élő néphagyomány, az élő művészet, az élő társadalom egyaránt az Élő Világegyetem eszméjén alapszik.
(folyt. az Arany Tarsoly-ban!)
Előadás: https://www.facebook.com/events/509194915815515/ Élő Világegyetem – út az emberiség jövőjéhez!
Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér, Budapest, VI. Eötvös utca 10 (az Oktogonnál)