Orbán Dezső – Grandpierre Atilla: Fejezetek a székelység őstörténetéből. Kárpátia Műhely, Budapest, 2009. (Tartalom)
Orbán Dezső – Grandpierre Atilla: Fejezetek a székelység őstörténelméből
Kárpátia Műhely, Budapest. 2009.
A székelység a magyarságnak egy részben különálló, különleges ága. Különleges tulajdonságai közé tartozik ragaszkodása ősi szokásaihoz. Orbán Dezső könyve messze bevilágít a múltba, olyan mélyre, hogy képes új megvilágításba helyezni a székelység őstörténetét. Több évtizedes kutatómunka kudarcai vezették rá, hogy feladja a kitaposott utakat, és teljesen új utat törjön a székelység őstörténetének eddig nem ismert mélységű megvilágítása felé. Ebben legfőbb segítője az ókor legjelentősebb földrajztudósa, Strabon. Strabon Geógraphika c. műve alapvető kellene legyen az ókori történelem megértése számára, mégis mindmáig szinte felfedezetlen, különösen magyar és székely vonatkozásait illetően. Orbán Dezső hetven esztendőn át tartó kutatásaival eredményt tudott felmutatni olyan, a mai kutatók számára szinte elképzelhetetlen kérdésekben is, mint hogy kik építették a székely ősvárakat, és mikor, honnan erednek a jászok, mi volt az agatürszek, dákok, géták, markománok szerepe a székelység életében, milyen kapcsolatban állt a székelység Mükénével és a Hettita Birodalommal. Hogy mennyire újszerű és messzevilágító eredményekről van szó, azt mutatja a mai álláspontok összegzése a Bevezetőben. És hogy mennyire közel járt Orbán Dezső a valósághoz, azt mutatják az Utószóban összefoglalt legújabb tudományos eredmények.
Orbán Dezső – Grandpierre Atilla: Fejezetek a székelység őstörténetéből. Kárpátia Műhely, Budapest, 2009.
Tartalomjegyzék
I. Grandpierre Atilla: Bevezető 7
A székelyek eredetéről vallott hivatalos nézetek vázlatos rövid összefoglaló ismertetése 9
A székelyek eredete a ma uralkodó hivatalos nézetek szerint 11
II. Orbán Dezső: Fejezetek a székelyek őstörténetéből 23
A „székely” név értelme (Nyelvi-logikai-jelentéstani elemzés). A növény központja a szik. Az élet szervezőerejének népe. 25
A „szkíta” név értelme, jelentése (Nyelvi-logikai-jelentéstani elemzés). Értelmetlen népnév nincs. Szkíta. Szikán. Szikul. Sziginn. Szittya. Szitónok. 29
Beszélő kövek (> i.e. 2.-1. évezred). Orbán Balázs, székely ősvárak. Erősd. Bál uralkodók. Torma Zsófia. Venetúrné vára. Venetek. Bálványosvár. Mén papok. Besenyők. Hettiták. Szakák. Elő-Ázsia kapcsolatban állt Erdéllyel, a székelyekkel. 39
A jászok eredete (>i.e. 900). Jason. Aranygyapjú. Kaukázus. Szkíták. Dákok. Massagéták. Bányászat. Médek. Jazigok. Szabírok. Matyók. A jászok szkíta eredetűek. 53
A székelyek ősei. A Tarih-i-Üngürüsz. Két krónika hányódása. Csíki Székely Krónika. A székelyek őshonossága. korai kőkorszak. Erősd, Oltszem, Szárazpatak. Rézkor, Mezopotámia. Agathyrsek. Kelták, Syginnek. Venetek. Mikor telepedtek be? Fehér hunok. Blachok. Szoros kölcsönhatás Erdély és Elő-Ázsia között. 59
A saka-szaka-sák-csák népről. ~i.e. 500. Szkíta-szakák. Dahák. Géták. Erős nép. Szabírok. 79
Géták. ~i.e. 3. szd. Szármiszegedháza. Lakhelyeik. Aorsok, a régi massagéták. A géták a szkítákhoz tartoztak. 85
Dákok. i.e. 1. évezred. Turáni Dákia. Meótiszi Dákia. Erdélyi Dákia. Kaukázusi Dákia. A dák törzsszövetség népei. A székelyek eredetéről. Kétoldalú kölcsönhatás állt fenn Erdély és a Hettita Birodalom népei között. 91
Markománok, kománok, kunok. ~i.e.25. Kumánok=szkíták. Mar-obodás, mar-komán. Turkomán. Honnan jöttek? Komagene. Elő-Ázsiából költöztek vissza ie. 30-10 körül. 111
Az árpádi magyarok őshazája. i.u. 5.-9. szd. A Káspi tengertől északra, vagy a Turáni Alföldtől délkeletre. Strabon. Don és Káspi-tenger között, és a Káspi-tengertől keletre Indiáig. Hyrkania. A magyarok hatalmas kiterjedésű körzetben éltek az i.e. századokban, a Káspi-tengertől keletre és a Don felé, nyugatra. A Kárpát-medence lakói Strabon korában: dákok, géták, madzaiosok, daisitiák, kelta-gallok. 125
Avarok, i.u. 6.-9. szd. Az avarok műveltsége messze felülmúlta a Nagy Károly korabeli Frank Királyságét. A folytonosság miatt ez érv a székely ősműveltség kimagasló voltára. 131
III. Grandpierre Atilla: Utószó 135
Orbán Dezső fő következtetéseinek értékelése a legújabb tudományos eredmények tükrében 137
A székelyek népnevéről 141
A székely ősvárakról 143
A jászokról 153
A székelyek ősei 155
A besenyő kérdés tisztázásáról 161
A cófalvi aranyfokosok tanúsága 167
Gyepükörvár és az ősi székely világkép: életközpontú világkép 187
Tárgymutató 192
Orbán Dezső-Grandpierre Atilla: Fejezetek a székelység őstörténelméből. Kárpátia Könyvkiadó, Budapest, 2009.
Irodalomjegyzék
Aczél József, 1924, Ősgörög eredetünk és a kun-szittya nyelv. Veszprém, Egyházmegyei Könynyomda.
Alinei, M. 2005. Ősi kapocs. A magyar-etruszk nyelvrokonság. Allprint Kiadó, Bp.
Ammianus Marcellinus, 1916, Történeti könyvei, ford. Pirchala Imre, Franklin Társulat, Bp., 315. o.
Anonymus, P. Magistri, qui Anonymus dicitur, 1937, Gesta Hungarorum, Scriptores Rerum Hungaricum, Vol. I, ed. Emericus Szentpétery, Bp.
Aradi Éva, 2005, Hunok Indiában. Hun Idea Könyvkiadó, Bp.
Aradi Éva, 2008, A kusánok: egy szkíta nép Indiában. Hun Idea Könyvkiadó, Bp.
Bakay Kornél, 1998, Őstörténetünk régészeti forrásai. László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesület, Budapest, II. kötet, Miskolci Bölcsész Egyesület
Bakay Kornél, 2004, A székelyek eredete. Ld: Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség. Kráter Könyvkiadó, Pomáz.243-252.
Bakay Kornél, 2005, Őstörténetünk régészeti forrásai. László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesület, Budapest, III. kötet, Miskolci Bölcsész Egyesület
Balás Gábor, 1984, A székelyek nyomában, 1984, Panoráma, 12
Baráth Tibor, 1968, A magyar népek őstörténete. Szerző kiadása, Montreal, 1. kötet; 2. kötet, 1973; 3. kötet, 1974.
Bálint Csanád, 2007, A magyarok őstörténete és a honfoglaláskor. Ld. Magyarország története. főszerk. Romsics Ignác, Akadémiai Kiadó, Akadémiai kézikönyvek. 27. o.
Bánffi Oklevéltár, I. köt. 294. és 298. o.
Bánffy Eszter, 1999, Óh, idő, futós idő. Beszélgetés Bánffy Eszterrel. Magyar Szemle, 1999/4, http://www.magyarszemle.hu/szamok/1999/4/oh_ido
Bendefy László, 1942, A magyarság kaukázusi őshazája, Cserépfalvi.
Benigni, J. v. M. 1840, Unterhaltungen aus der Geschichte Siebenbürgens. Hermannstadt, I. k. 61. o.
Benkő József, 1791, Imago Inclitae in Transilvania Nationis Siculicae, Nagy-Szeben;
Benkő József, 1999, Transsilvania specialis. Erdély földje és népe. I-II. Fordította, bevezető tanulmánnyal ellátta és jegyzetekkel közzéteszi Szabó György. A kötet szerkesztője Szilágyi N. Zsuzsa. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest-Kolozsvár.
Bél Mátyás, 1730/1984, Hungariából Magyarország felé. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp.
Biblia, 1979, Kiadja a Magyar Bibliatanács megbízásából a Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Bp.
Bíborbanszületett Konstantin, 1950, A birodalom kormányzása, Bp., 38, fejezet, 171-173. o.
Bíró József, 2008, A magyarság szabir-onogur eredete. A szerző magánkiadása. Bp.
Bobula Ida, 1961, A sumér-magyar rokonság kérdése. Editor Esda, Buenos Aires; 2. kiadás,
Bobula Ida, 1982; Kétezer magyar név sumir eredete, Gönczöl kiadás, Montreal, Canada
Bodor György, 2003, Székely nemzetségi szerkezet. Csíkszereda
Bona, I. 1975 Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstliche Beziehungen, Bp.;
Bonfini, A. 1543/1995, A magyar történelem tizedei. Ford. Kulcsár Péter. Balassi Kiadó, Bp. 1.7.110, 154. o.
Bökönyi, 1964, Angaben zur Kenntnis der eisenzeit- lichen Pferde in Mittel- und Osteuropa, in Acta Arch. Hung. XVI, 227-239, 234. skk
Chauhan, M. 1999, Scythic Origin of the Rajput Race. Historical Evidence. http://rajputana.htmlplanet.com/scy_raj/scy_raj1.html
Childe, V. G., 1929, The Danube in prehistory. Oxford, p. 38, 100, 107.
Childe, V. G. 1962, Az európai társadalom őstörténete. Gondolat, Bp.
Chorenei Mózes, 1892, Nagy-Örményország története.
Csíki Székely Krónika, 2000, Budapest, Magyar Ház
Csutak Vilmos,1929/1988, Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára I-II. Szerk.: Csutak Vilmos. Reprint kiadás. Bp., Castor és Pollux.
Curtius Rufus, Quintus, i.e. 1. század, Historiarum Alexandri Magni Macedonis, Liber VI, Caput III
http://penelope.uchicago.edu/Thayer/L/Roman/Texts/Curtius/6*.html
Darkó Jenő: A magyar–besenyő konfliktus bizánci toposza; in: Erdélyi István szerk.: Magyar őstörténeti konferencia, Budapest, 1995. november 20–21.; Bp., 1997, 133–45
Densianu, N. 2002, The Conquest of Anatolia by the Carpatho-Danubians. http://www.dacia.org/history/anatol_e.html
Derbend Nameh, 10. század derekén íródott régi perzsa krónika, 1851, Szent Pétervár, Mirza Kazem-Beg kiadása.
Diodorus Siculus, i.e. 1. század, Bibliotecae Historicae, 14. könyv.
Dragan, J. C. 1976, We, the Thracians and our multimillenary history, Nagard/Milano.
Easton, D.F., Hawkins, J.D., Sherratt, A.G. and Sherratt, E.S. 2002, Troy in Recent Perspective, Anatolian Studies 52, 75 – 109, http://www.uni-tuebingen.de/troia/deu/easton.pdf
Eliznik, 2009, South East Europe history. 6 500 BC,
http://www.eliznik.org.uk/EastEurope/History/balkans-map/early-neolithic.htm
Europe, history of, 2009, Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica 2007 Ultimate Reference Suite . Chicago: Encyclopædia Britannica.
Fassching Franc, 1725, Vetus Dacia ex probatis Scriptoribus deprompta etc. Chaudipoli,
Fassching Franc, 1743-44, Nova Dacia ex probatis scriptoribus deprompta. Claudiopoli, p. 5.
Fejér György, 1829-1837 között, Codex Diplomaticus VI d. I. k. 159. 1.
Fogarasi János, 1864, A székely népköltési gyűjtemény nyelvészeti tekintetben. Magyar Sajtó 1864, 119., 120. sz., 560-561. o.
FOGARASI János: A „Székely népköltési gyűjtemény” nyelvészeti tekintetben, hún történeti bevezetéssel. Nyelvtudományi Közlemények. III. évf. (1864) 3. sz.
Frankfort, H. 1927, Studies in Early Pottery of the Near East, II, Asia, Europe and the Aegean and their Earliest Interrelations, London, 17-18.
Friedrich Klára, 2008, Tatárlaka titka
Gooss, C. 1877, Die vorgeschichtliche Zeit Siebenbürgens. Hermannstadt, 8-9. l.
GA, 2006=Grandpierre, A. 2006, Karácsony. Barrus Könyvkiadó, Bp.
GA, 2007=Grandpierre, A. 2007, Királyi mágusok ősnépe: a magyar. Az első emberiség és az ember rendeltetése. Hun Idea, Budapest.
GA, 2010, A székelység őstörténete. Karpatia Könyvkiadó, Budapest.
GKE, 1979=Grandpierre K. Endre, 1979, A csodaszarvas-monda új változatai egy latinból törökre fordított magyar ősgesztában. Kortárs, 1979/12, 1952-1969.
Grandpierre K. Endre, 1981, Előtörténetünk a Tárih-i-Üngürüsz ős-csodaszarvas-mondái tükrében, Forrás 1981/11, 67-89.
Grandpierre K. Endre, 1990, Aranykincsek hulltak a Hargitára. Magyar Titkok. A magyarok eredete a Tárih-i-Üngürüsz tükrében (történelmi tanulmányok). Népszava Kiadó, Bp.
GKE-GA, 2006=Grandpierre K. Endre- Grandpierre Attila, 2006, Atilla és a hunok. A szkíta-hun-magyar folytonosság. NapKút Kiadó, Budapest.
Griffen, T. D. 2007, Deciphering the Vinca script. The paper is an outgrowth of articles in the Journal of Indo-European Studies and the LACUS Forum.http://www.fanad.net/vincascript.pdf
Gyarmath Jenő, 1995, Mezopotámiai emlékek Magyarországon. Budapest
Gyárfás István, 1870, A jász-kúnok története. Kecskemét, http://vfek.vfmk.hu/00000097/root/0001/0005/0001-2a.html
Györffy György, 1977, Honfoglalás, megtelepedés és kalandozások. Magyar Őstörténeti Tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András Bp. 123-156. 141 o.
Gyulai Pál, 1972, Torma Zsófia levelesládájából. Bukarest.
Haarmann, H. 2005; The challenge of the abstract mind: symbols, signs and notational systems in European prehistory. Documenta Praehistorica XXXII, 221-232.
Hacikyan, A. J., Basmajian, G., Franchuk, E. S. and Ouzounian, N. 2000, The heritage of Armenian literature, 2. kötet, p. 50
Hahn György, 2004, A kősóbányászat szerepe a Kárpát-medence gazdaságtörténetében. II. Magyar Földrajzos Konferencia tudományos közleményei, Szeged, CD kiadvány.
Harmatta János, 1982, A görögök kapcsolatai a Kárpát-medencével Dareios szkíta hadjáratának idején; in: Antik Tanulmányok XXIX, 3. o.
Harmatta János, 2001, A Volgától a Dunáig – A honfoglaló magyarság történeti útja; in: Magyar Nyelv XCVII. évf., 2001/1, 1–14. o.
Harrison, F.(ed.) 1920, The New Calendar of Great Men. London, MacMillan and Co.
Hauser, M. 2008, Der Scheiblingstein im Wienerwald.http://web546.mis02.de/wissenschaft/Historische_Beitraege/Noe_Wienerwald_Scheiblingstein/Noe_Wienerwald_Scheiblingstein.htm
Hérodotosz, 1989, A görög-perzsa háború, Budapest, VII/64, 485. o.; 346. o.
Hodinka Antal, 1916, Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai; MTA, Bp., 47.
Hollósy István, 1886, A dákok. Latin-római, kelta, vagy hún-szkytha népfaj voltak-e? Őstörténelmi és politikai tanulmány. M.-sziget, Vider Mendel nyomdája.
Hóman Bálint, 1921, A székelyek eredete. Bp. 11-20. o.
Horváth István, 1834, A székel nemzet nyelvéről. Tud. Gyűjt. 1834. I. 113. o.
Humboldt, A. v. 1924, Kosmos. Ford. Fülöp Zsigmond, Athenaum, Budapest, 2. kötet, 22. o.
Hunfalvi, 1875, Magyarország etnographiája. Bp.
Hungary, History, 2009, Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica 2007 Ultimate Reference Suite . Chicago: Encyclopædia Britannica.
Jacobson, E. 1993, The Deer-Goddess of Ancient Siberia, Brill, 1993, p. 16
Jerney János, 1829, Világosítás Ásiában a Caucaszus hegyén lakozó Avarok és Kunságiak nyelvének magyartalansága eránt a Caucaszusi népek átnézésével, Szeged
Kalicz Nándor, 1970, Agyag istenek. A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest, 23. o.
Kállay Ferenc, 1829a, A székely nemzet eredete. Bp.
Kállay Ferenc, 1829b, Históriai értekezés a nemes székely nemzet eredetéről, hadi és polgári intézeteiről a régi időkben. Nagyenyed.
Kandyba, Š. O. 1936, Running spiral is the first basic motive; S-spiral, second basic motive S-Spiral in the Decoration of the Dniestro-Danubian Neolithic Pottery, by Oleh 1936, American Journal of Archaeology, Vol. 40, No. 2 (Apr. – Jun., 1936), pp. 228-246, Archaeological Institute of America.
http://www.jstor.org/pss/498479
Karácsonyi János, 1905, A székelyek eredete és Erdélybe települése. Bp.
Katona Sándor, 1993, Őstelepes népünk. Somogyi Zoltán kiadása, 1993
Kállay Ferenc, 1829, Históriai értekezés a nemes székely nemzet eredetéről, hadi és polgári intézeteiről a régi időkben. Nagyenyed, 20-21.
Kemenczei Tibor, 2003. A bronzkori fémművesség, ld. Magyar régészet az ezredfordulón. VI. A bronzkor. Főszerk. Visy Zsolt, Felelős szerkesztő: Nagy Mihály. Budapest: NKÖM Teleki László Alapítvány, 169. o.
Képes Krónika, 1986, ford. Bellus Ibolya, a Jegyzeteket összeállította Kristó Gyula. Európa Könyvkiadó, Bp.
Király Pál, 1891, Sarmizegetusa metropolis Dacia fővárosa, Bp., Atheneum.
Kiss Lajos, 1978, Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Bp, 601. o.
Klengel, H. 1977, Az ókori Szíria története és kultúrája. Gondolat, Budapest, 112, 116-117.
Kovács Tibor, 1977, A bronzkor Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest.
Kovács Tibor (főszerk.) 2002, A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője, Kr. E. 400 000- Kr. u. 804, Helikon Kiadó, Budapest.
Kőszegi Frigyes, 1984, A történelem küszöbén. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 94. o.
Kristiansen, K. and Larsson, T. B. 2005, The Rise of Bronze Age Society. Cambridge University Press, Cambridge, UK.
Kristó Gyula, 1996, Hungarian History in the Ninth Century. Szeged, 190 skk. oldalak
Lazarovici, G. and Merlini, M. 2005, New archeological data refering to Tartaria tablets. Documenta Praehistorica XXXII, 205-219.
László Ferenc, 1978, Táj és tudomány. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 132. o.
LBK culture, 2009, Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica 2007 Ultimate Reference Suite . Chicago: Encyclopædia Britannica.
Lukácsy Kristóf, A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei, 1870/2000,
Macartney, C. A. 1930, The Magyars in the ninth century. Cambridge: University Press.
Mateo Villani, 1825, Cronica di – a miglior lezione ridotta. Florence
Meaden, G. T. 1991, The Goddess of the Stones. Tha Language of the Megaliths. Souvenir Press, London.
Merlini, M. 2005; Semiotic approach to the features of the Danube script. Documenta Praehistorica XXXII, 233-251.
Makkai Sándor, 1986, Erdély története. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1. kötet, 291-295.
Malonyai Dezső, 1909, A magyar nép művészete. A Franklin Társulat kiadványa, Bp. VI. tábla, 36.-37. o. között.
Maran, J. 1989, Die Schaftlochaxt aus dem Depot-fund von Theben (Mittelgriechenland) und ihre Stellung im Rahmen der bronzezeitlichen Äxte Südosteuropas. Archäologisches Korrespondenzblatt, 19, 129-136.
Menander Protector, 1905, Történeti művének fennmaradt töredékei. Brassó.
Molnár Melinda, 2009; Rovott jelek által üzennek eleink…Beszélgetés Szász Tibor Andrással. Székelyhon, 2009. augusztus, http://www.erdely.ma/nyomtat.php?what=news&id=57503&autoid=&mysql_table=kultura&html_file=kultura.php
Moravcsik Gyula, 1984, Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Akadémiai Kiadó, Bp. 17.
Moravcsik Gyula, 1950, Bíborbanszületett Konstantin – A birodalom kormányzása. Bp. Közoktatásügyi Kiadóvállalat. 40, 8–12; 177. o.
Mozsolics Amália, 1949, A cófalvi (Tufalau) aranylelet. Antiquitas Hungarica, III, 17. o.
Nagy Géza, 1890, A székelyek és a pannóniai magyarok. Ethnographia. I. évf. 4. sz. 165–179.
Németh Gyula, 1921, Magyar Nyelv XVII. 205-207.
Németh Gyula, 1935, A székelyek eredetének kérdése. Századok 69, 129-156.
Obrusánszky Borbála, 2008, Tongwancheng, the City of the Southern Huns. Journal of Eurasian Studies, 1, 70-83.http://www.federatio.org/joes/EurasianStudies_0109.pdf
Olajos Teréz, 2001, Az avar továbbélés kéréséről. Tiszatáj, 55. évf. 2001. november, Szeged 2001, 50-56.
Orbán Balázs, 1871, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Pest.
Ortvay Tivadar, 1896, Őskor. Pozsony.
O’Shea, J. 1992, A radiocarbon-based chronology for the Maros Group southeast of Hungary, Antiquity 65, 97-102
Padányi Viktor, 1956, Dentumagyaria. Transsylvania Könyvkiadó Vállalat, Argentina
Parvan, V. 1926, Getica. O protoistorie a Daciei. Academia Romana Memoriile
Pray Georg, 1761, Annales Veteres Hunnorum, Avarorum et Hungarorum ete. Vindobonae, 179—180 és 388. o.
Pray Georg, 1775, Dissertationes Hístorico-Criticae in Annales Veteres etc. Vindobonae, 123—125. o.
Sandars, N. K. 1985, Prehistoric art in Europe. Penguin Books, Middlesex, England, pp. 196-197.
Sectiunii Istorice. Ser. III, Tom. III, Mem. 2. .; http://www.archweb.cimec.ro/Arheologie/parvangetica/getica.htm
Pauler Gyula, 1877, A magyarok megtelepedéséről, Századok 394.
Pauler Gyula, 1900, A magyar nemzet története Szent Istvánig. Budapest, 240.,
Paulus Diaconus, 1901, Histori langobardorum. I. könyv, 5. fejezet; Brassó, 78. o.
Pecz Vilmos, 1904, Ókori Lexikon, Bp. Franklin Társulat
Plinius, 1855, The Natural History of Pliny, J. Bostock and H. T. Riley, London, Henry G. Bohn, Chapter 19, line 50; http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/ptext?doc=Perseus%3Atext%3A1999.02.0137;query=chapter%3D%23228;layout=;loc=6.1 Henry G. Bohn, 1855, Chapter 19, line 50; http://www.perseus.tufts.edu/cgi-bin/ptext?doc=Perseus%3Atext%3A1999.02.0137;query=chapter%3D%23228;layout=;loc=6.1
Pray György, 1761, Annales Veteres Hunnorum, Avarorum et Hungarorum etc. Vindobonae, 179-180 és 388.
Procopius, 551/1916, The History of Wars. Transl.by Dewing, H. B.
http://www.gutenberg.org/files/16765/16765-h/16765-h.htm
III. könyv, XI. fejezet,
Radics Géza, 2006, Eredetünk és őshazánk. Magánkiadás.
http://xoomer.virgilio.it/bellelettere/eredetunk91.htm
Romania, History, Romanians and Hungarians, 2009, Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica 2007 Ultimate Reference Suite . Chicago: Encyclopædia Britannica.
Romania, The People, Ethnic composition, 2009, Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica 2007 Ultimate Reference Suite . Chicago: Encyclopædia Britannica.
Rugonfalvi Kiss István, 1939, A nemes székely nemzet képe. 1.-3. köt. Debrecen, Lehotai Pál kiadása.
Sandars, N. K. 1957, Bronze Age cultures in France: the later phases from the thirteenth to the seventh century B.C. Cambridge University Press, Cambridge, p. 8.
Schnabel, 1923, Berossos und die babylonisch-hellenistische Literatur; Leipzig Berlin.
Sebestyén Gyula, 1897, A székelyek neve és eredete. Budapest, 1897.
Sebestyén Gyula, 1898, Ethnographia 1898/9.
Sebestyén Gyula, 1907, Századok, 465.
Sipos Zsigmond dr., Domahidi, 1927, Gyepükörvár. A Zalai Évkönyv különlenyomata.
Starovic, A. 2005; If the Vinca script once really existed who could have written or read it? Documenta Praehistorica XXXII, 253-260.
Stiltingius J. 1747, Vita Sancti Stephani Regis Hungariae etc. Jaurini, 14-18. o.
Stone Age, 2009, Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica 2007 Ultimate Reference Suite . Chicago: Encyclopædia Britannica.
Strabon, 1977, Geographica, ford. Dr. Földy József Gondolat Kiadó, Bp.
Szabó V. Gábor, Dénes István, 1998, A délkelet-erdélyi Vargyas-patak szorosának 1200/9. számú barlangjában talált kora bronzkori depólelet. Acta — 1998 (Aluta — XXII, Acta Hargitensia V, A Székely Nemzeti Múzeum és a Csíki Székely Múzeum Évkönyve), 1. köt. 123-138. o.
http://www.szekelyfoldert.info/acta1998_regeszet02.html
Szamosközy István, 1981, Erdély története, Bp.
Szathmáry Ildikó, 2003, A Tisza-vidék középső bronzkorának fénykora: a Füzesabony-kultúra. Lásd: Visy Zsolt, főszerk. 2003. Magyar régészet az ezredfordulón. Felelős szerkesztő: Nagy Mihály. Budapest: NKÖM Teleki László Alapítvány, 156. o.
Szádecky Kardoss Samu, 1977, Adalék a szavárd magyarság problematikájához. ld: Magyar Őstörténeti Tanulmányok (Szerkesztette Bartha Antal, Czeglédi Károly, Róna-Tas András). Akadémiai Kiadó, Budapest, 277–282.
Szekeres István, 2008, A székely és az ótörök írás jeltörténete. Bevezetés a történeti összehasonlító jeltörténet módszertanába. Mundus, Bp.
Székely Oklevéltár I. köt. 62. oldalon,
Szilágyi Sándor, 1898, A magyar nemzet története.
Sztáncsuj Sándor József, 2003, Erősdi leletek a Magyar Nemzeti Múzeumban, http://erdelyimuzeumfolyoirat.adatbank.transindex.ro/pdf/EM-2003-3-4_001.pdf
Tacitus, C. 1970, Germania. Magyar Helikon, 65. o.
Tagányi Károly, 1914, Az eszegel bolgárok neve: Századok. 1914. 76.
Thúróczy János, 1486/1978, A magyarok krónikája. Magyar Helikon, 17. o. Thury József, 1898, A székelyek eredete. Erdélyi Múzeum 1898. és különnyomat, Kolozsvár 1898.
Timaru-Kast Sándor, 1999, Kelta magyarok, magyar kelták. Bp., Magyar Ház
Timaru-Kast Sándor, 2000, Kelta magyarok, magyar kelták, Turán, 2000. február-március
Timon Sámuel, 1733, Imago antiquae Hungariae, repraesentans terras, adventus res gestas gentis hunnicae. Historico genere strictim perscripta. Cassoviae, 109. o.
Torma Zsófia, 1897, A tordosi őstelep. Bp., 12.o.
Torma Zsófia, 1973, Sumér nyomok Erdélyben. Buenos Aires, 15. o.; 127-220. o.
Vardapet, E. 1957, History of St Vardan and the Armenian War, Books I-IV. Erevan
Varga Csaba, 2007, A székely ABC. A Honlevél (A Magyarok Világszövetségének folyóirata) melléklete.
Varga Géza, 2001, A székelység eredete, Írástörténeti Kutatóintézet
Vámbéry Ármin, 1882, A magyarok eredete, Bp., az MTA Könyvkiadó Hivatala kiadásában
Vámbéry Ármin, 1873, Bokhara története. Pest, nyomatott Vodianer F.-nél
Vásáry István, 2005, Cumans and Tatars. Oriental Military in the Pre-Ottoman Balkans, 1185–1365. Cambridge University Press, 17. o.
Veres Péter, 2000, Az uráli és magyar őshaza meghatározása a legújabb adatok fényében. In: Nyelvrokonaink. Szerk.: Nanovfszky György. Budapest, 23–28.http://ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/ostort/oshver.html
Vékony Gábor, 1986, Erdély őskora. Ld: Erdély története. Akadémiai Kiadó, Budapest, I., 24-25. o.
Vékony Gábor, 2007, A rézkortól a hunokig. Nap Kiadó, Bp. 87-129. o.
Visy Zsolt, főszerk. 2003. Magyar régészet az ezredfordulón. Felelős szerkesztő: Nagy Mihály. Budapest: NKÖM Teleki László Alapítvány.
Vlach, 2009, Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica 2007 Ultimate Reference Suite . Chicago: Encyclopædia Britannica.
Werner, J. 1950, Werner, J., Mykenae – Siebenbürgen – Skandinavien, in: Atti del I. Congresso Internazionale di Prei- storia e Protostoria Mediterranea, Firenze – Napoli – Roma (Firenze [Florenz], 1952), 293-308.
Zaicz Gábor, főszerk. 2006, Etimológiai Szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta Könyvkiadó, Budapest. 505. o.
Záhonyi, 2005, A tatárlakai korong 7000 éves? KAPU 2005.06-07, 98-101