Megjelent: Kárpátia, 2009. április, 36-37.

Grandpierre Atilla:
Mekkora volt Hunnia?

Úgy tűnik, mindmáig nem született alapos, tárgyilagos felmérés a hunok országának elhelyezkedéséről. Akik érintik is ezt a kérdést, azok is többnyire megelégednek annyival, hogy Atilla országának európai részére terjesszék ki érdeklődésüket. Csakhogy egészen biztos, hogy a hunok országa, Hunnia nemcsak Európa jelentős részére terjedt ki, hanem emellett ázsiai része is jelentős volt. De mennyire? Mettől meddig terjedt északon, délen, keleten, nyugaton? Kérdések, amire a történettudománynak előbb-utóbb választ kell adnia.

“Atilla és a hunok” című könyvünkben megpróbáltuk a kérdést egy lépéssel előbbre vinni. Úgy tűnik, nem kétséges, hogy a hunok egyik meghatározó népe az ókori, ázsiai hunokhoz képest kisebb kiterjedésű Kína északi szomszédságát alkotó “hsziung-nu” (xiung-nu) nép országa (1. térkép).

1. térkép. Az ázsiai hunok (“xiung-nu”-k) központja, i.e. 8. század
Más szóval: a hunok a mai Kína északi részéről indultak el. Vessünk egy pillantást az “Ázsiai vándorlások” c. térképre (2. térkép).

2. térkép. Az ázsiai hunok (xiung-nu-k) átköltözései az i.e. 8.-6. században
Ezen jól látható, hogy az i.e. 800-600 közti időszakban Kína az Ordos körzetétől keletre és délre eső, a mainál jóval kisebb kiterjedésű. A térképen jól látható, hogy a hunok jelentős része egyenesen Európába költözött. Ebből következik, hogy ez európai történelemben ennek nyoma kellett maradjon. Nyoma is maradt. Az európai történetírás a görögök nyomán számon is tartja a keletről ugyanebben az időszakban érkezett nagy népet, mégpedig szkíta néven. Mivel a térképen világosan látható, hogy a hunok voltak azok, akik ebben az időszakban Európába költöztek, ebből egyenesen és elkerülhetetlenül következik, hogy az a nép, amelyet Európában a görögök nyomán szkítának neveztek, ugyanaz a nép, amelyet a kínaiak hunnak neveztek. Vagyis egycsapásra és végérvényesen megoldódik a kérdés, hogy a hunok és a szkíták azonos nép-e. A 2. térkép válasza: a szkíták az Európába költözött ázsiai hunok.

A 2. térképen az is jól látszik, hogy a hunok egyik ága Közép-Ázsiába, Kisázsiába, illetve Indiába költözött. Ennek egyik nyoma és következménye, hogy ebben a körzetben, Kisázsiától Indiáig (3. térkép, Közép-Ázsiai Szkítia) az i.e. 3. századtól az i.u. 3. századig állt fenn a pártus birodalom, és a pártusok minden bizonnyal szkíták voltak.

3. térkép. Szkítia Kisázsiától Indiáig, i.e. 8.-i.e. 3. szd.
Észak-India történelméből – ha csak kevéssé is, de ismert az indo-szkíták sok évszázados, meghatározó jelenléte. A médek legalábbis részbeni szkíta származása következik abból is, hogy a perzsák ősei a médek (Strabón, 556), illetve a szkíták (Ammianus Marcellinus, II, 31. könyv, 2. §, 194). A szkíta-hun nép közép-ázsiai országa a Kaspi-tengertől Kínáig és Indiáig terjedt (Kangju, 4. térkép).

4. térkép. Hun központok Ázsiában az i.e. 8.-2. szd. körül
És ez a népesség olyan számos volt, hogy évszázadok múltán, az időszámításunk körüli évszázadokban is a hunok által különösen sűrűn lakott körzetek, az úgynevezett hun központok a Kárpát-medencétől jóformán egész Eurázsiára kiterjedtek (5. térkép, Csáji László Koppány nyomán).

5. térkép. Hun központok Eurázsiában az i.e. 2. század és az i.sz. 5. szd. között
Az európai szkíták országa a Kárpát-medencétől egészen az Urálig terjedt (6.-7. térkép).

6. térkép. Az európai Szkítia, i.e. 8.-3. szd.

7. térkép. Szkíták a Kárpát-medencében, i.e. 7.-4. szd.

És hogy ez a nép milyen nagy létszámú volt, azt mutatja, hogy évszázadok múlva, az i.u. 4.-5. században, Atilla korában is (8. térkép) az európai hunok országa kiterjedt a Rajna folyótól a Káspi-tengerig.

8. térkép. Az európai Hunnia, i.sz. 4.-5. szd.
Mekkora volt tehát a hunok országa? A fent vázolt tények alapján a Kárpát-medencétől Koreáig és Indiáig, Anatóliától Közép-Ázsiáig és Belső Ázsiáig terjedt. Így pedig egy óriási, két világrészre kiterjedő ország képe rajzolódik ki. A hunok országának területe magába foglalja Közép-Ázsiát, Belső-Ázsiát, Észak-Indiát, az európai Szkítiát az Uráltól a Kárpát-medencéig és a Rajnáig, vagyis területe több mint 7 millió négyzetkilométer, nagyobb, mint Indiáé, Kínáé, Perzsiáé és Kis-Ázsiáé együttvéve. Tudjuk, hogy ebben az óriási körzetben lakik a világ népességének nagyobbik fele. Az ókori Hunnia népessége tehát az akkori világ népességének meghatározó hányadát adta. Tegyük hozzá, hogy az ókori világnak éppen ez a része volt az, amelyik az emberiség magaskultúráit adta: az európai Szkítia és az ázsiai Hunnia adta Mezopotámia, Egyiptom, Perzsia, India, Kína, Közép-Ázsia magasműveltségét. Ez pedig, akárhogy is nézzük, azt jelenti: Hunnia nagyobb és jelentősebb ország volt az emberiség történelmében, mint mindezek az országok együttvéve.

(folyt. köv.)

Grandpierre Atilla