Egy olyan érdekes és sokoldalú emberrel beszélgetek, akiből egyszerre árad az ősi mindent elsöprő energia és a hihetetlen nyugalom. Grandpierre Attila egész lénye teljesen magával ragad: a múltba, a jelenbe, a jövőbe és az univerzumba.

Attila, te aki annyi mindent csinálsz minek neveznéd magad elsődlegesen? Csillagásznak, muzsikusnak, sámánnak vagy írónak?

Csillagpalánta vagyok. A csillagok világból jöttem a Földre. A csillagerőt növesztem magamban. Az élet kozmikus csodáiért élek.

Beszélgessünk zenekarodról, a Vágtázó Csodaszarvasról. Miért alakult az együttes?

Gyermekkoromtól szerettem volna egy olyan népzenét játszó zenekarban játszani, amelyben az őserő, a hátborzongató szépség bontogatja szárnyait. És ez még a VHK-val felvett „Naptánc” CD-nk előtti időkben újra megfogalmazódott. A Vágtázó Csodaszarvas azért alakult, hogy az emberekben felépítse azt a jövőt, amiért érdemes élni. Azt a világot, aminek lennie kell. Ami, ha nem volna, ki kellene találni. Az igazi zene egy varázslatos riadó: felriad igazi énünk, és egyszercsak azt vesszük észre, leröpül rólunk a ránk dermedt burok. Kedvünk támad belerohanni a végtelenségbe és elveszni benne mindenestül. Az évtizedek alatt az ősi Eurázsia lovas népeinek zenéiből és ezekkel egy forrásból, sejtjeim mélyéről fakadó egész estés műsor állt össze bennem. Az ősi Eurázsiában, tündérek és varázslók országában, lovak hátán száguldó szilaj vitézek földjén, évezredeken át tündöklő Napként ragyogott a mágikus teljességű népzene, a Természet elemi erejének megtestesülése. Ez a zene itt él ma is mindannyiunkban, legnemesebb, legigazabb vágyaink mélyén. A Vágtázó Csodaszarvas átadja zenéjének irányítását ennek a csodálatos kozmikus alkotóerőnek. Ezért tudja szélesre tárni az élő Világegyetemre nyíló kapukat. Rajtad áll, mennyire mersz élni ezzel az életet teljesebbé teremtő energiával.

Honnan ered a név?

Először még Csodaszarvas nevet szántam zenekarnak. A Csodaszarvas a magyar mondavilágban és mitológiában az Élő Világegyetem jelképe. Úgy gondolom, a Világegyetem lényege éppen érző lény mivolta. A Világegyetem végtelen érzésvilága szinte felfedezetlen kincs az emberiség számára. Az érzésvilágnak éppen úgy megvannak a törvényei, mint ahogy a racionális gondolatnak a logika. Az érzésvilág legfőbb törvénye a tartalmi kiteljesedés, az érzések felemelése, a legmagasabb Szépség, Boldogság elérése. A kozmikus érzésvilág törvénye kozmikus törvény. Az igazi zene érzéseket hordoz, és az érzések felemelő törvényei hozzák világra. A kozmikus érzésvilág legfőbb lényege tehát az igazi zene. Én semmi mást nem cselekszem, mint ami minden élőlény legelső kötelessége: törekszem a boldogságra, érzem az érzéseimet felemelő világtörvényt, a zenei világtörvényt. A Csodaszarvas az Élő Világegyetem zenei világtörvényének jelképe. Ezért kellett a Csodaszarvas nevet választanom. Aztán rájöttem, hogy az érzések röpte, bármilyen gazdag és különleges is lehet, mégis arra való, hogy elragadja az embert, és véges létéből magasabb összefüggésekbe ragadva lenyűgöző erővel a végtelenbe száguldjon. Ezért lett a zenekar teljes neve Vágtázó Csodaszarvas – és azért, mert a vágtázás a lovasnépek zenéjének fő jellemzője, és én a lovasnépek zenéjében találtam meg a legmagasabb zenei kiteljesedést: a moldvai, kárpát-medencei és általában az eurázsiai síkság népeinek zenéjében. És azért is, mert a Vágtázó Csodaszarvas első zenekarom, a Vágtázó Halottkémek szellemiségének folytatása.

Tizenegyen vagytok. Nem nagy létszám ez egy zenekarnak?

Azért vagyunk 11-en, mert ezt az őserejű zenét akusztikus hangszereken csak így tudjuk megszólaltatni.

Miért ilyen a zenei irányzatotok?

Azért játszunk egyfajta világzenét, mert a génjeinkben elevenen élő lovasnépek népzenéjén alapszik. Ahogy azt az „Atilla és a hunok” című könyvünkben leírtuk, a magyarság a királyi mágusok népe, amelyiknek őshonos szállásterülete a Kárpát-medencétől Koreáig és Indiáig terjedő, varázslatos Eurázsia.

A Vágtázó Csodaszarvas ereje honnan jön? Mi e vágtázás lényege?

A zene igazi ereje magától jön. Szinte nem is lehet tudni, hogy mikor. Sőt amikor előjött, akkor se mindig, mert észrevétlen szeret előjönni, és amikor előjön, átveszi az események irányítását. A zene fejlődése már nem tőlünk függ, hanem egy bennünk lappangó nagyobb élettől, s ahogy az álomban sem tudjuk, hogy álmodunk, úgy gyakran a zene varázslatának kibontakozásakor se mindig tudjuk, hogy most elkapott bennünket. A vágtázás lényege, hogy a legteljesebb, legsokoldalúbb kíváncsisággal, figyelemmel kövessük a bennünk feléledő érzéseket, és közéjük hajítsuk a gyeplőt, amikor a nemes vad megjelenik, hagyjuk, hogy teljes valójában bontakozzon ki. Ha elég erős szenvedély él Benned a teljes élet iránt, és elég sokoldalúan nyitogatod magad felé, akkor egyre gyakrabban jön elő.

A koncertetek felér egy több ezer éves időutazással. Szinte kitép a mindennapi gondokból, és magával ragad abba az ősi világba ahol az elemek tomboltak és az ember még az – az ösztönös vad lény, ami akkor volt. Az volt a célotok, hogy a közönség átélhesse a régmúltat?

A mai világ külső kényszerek ördögi rendszerével vet béklyót az emberi lélekre és értelemre. De belső világunk nem arra való, hogy külső hatalmasságok, vagy akár a külső világ irányítsa. Belső világunk minden világ végső alapja. A külvilág csak egy épület, amit belső világunk emelt. Belső világunk legmélyén ott él a győzhetetlen, végső élet maga. Ezt a teljes, végtelenül gazdag, tündöklően gyönyörű és varázslatos érzés-teljességet a mai manipuláció gépiessége váltotta fel. Ezért az ősi Kelet mesés, varázslatosan gazdag és életteli világa, a régmúlt zenéje az eredeti, természetes embert hozza közelebb. Ahogy távolodunk a mától, úgy röpülnek le a béklyók, fékek az emberi lélekről. Ezért olyan felszabadító a nyugati civilizáció előtti kultúrák zenéjében elmerülni. És ott rejlik sejtjeinkbe ivódva az Aranykor felméretlenül hatalmas érzésvilága, az élet örök fénypontja, amelynek újra valóra kell válnia. Azért zenélünk, hogy újra eljöjjön az emberi élet társadalma, hogy újjászülessen, még teljesebb fényében bontakozzon ki az Aranykor. Hogy minél előbb jöjjön el az a világ, amelyet, ha nem létezne, ki kellene találni. Ami olyan szép, hogy érdemes érte élni. Ami törvényszerűen úgyis eljön. Minden lét a boldog Világegyetemből ered és oda tér vissza. Ezért törvényszerű az emberiség boldogulása. Mi az emberiség boldog jövőjének korai hírnökei vagyunk.

A zenétek egy kompromisszum mentes, ösztönös világszemléletet tükröz. Szerinted valóban létezik és működik a világ kompromisszumok nélkül?   

A legalapvetőbb kérdésben, hogy emberi módon érezzünk, nincs kompromisszum. Erről az alapról lehet kiindulni, és ha akadály merül fel az események természetes folyásában, ezen az alapon tudhatjuk meg, mit kell tenni ennek érdekében. Valóban, a mai világban van akadály bőven, és úgy tűnhet, ez a dolgok természetes rendje. Ne dőljünk be a hamis látszatnak. A mai társadalom irányítása jórészt természetellenes, emberellenes. De nem ez a dolgok rendje. Fordítva. Ha erre ráébredünk, egészségesebbek leszünk, sokkal több életörömmel, életerővel, lendülettel, mint a ma általános, eleve levert, eredeti célját elvesztett állapotban.

Koncertlemezetek a Tiszta forrás a tavalyelőtti és a tavalyi különböző helyszíneken rögzített fellépéseitekből lett összeválogatva. Miért ezt a lehetőséget választottátok?

A Csodaszarvas zenéje élőben az igazi. Sokszor a próbákon jönnek a legnagyszerűbb zenék. De amikor a koncerteken olykor még a próbákat is felülmúlják egyes számok, azt ki kell adni. A legjobb koncertekről válogattam össze a legjobb felvételeket.

Ahhoz, hogy megértsünk történelmi korszakokat, az adott kor embereinek a fejével kell, hogy gondolkozzunk. Véleményem szerint azonban a zene nem ismer határokat, korszakokat, sőt túl lép minden idősíkon, misztikumon és olyan világba röpít, ahová csak akarom. Te zenészként miként vélekedsz erről?

Úgy gondolom, hogy a zenei világtörvény éppúgy időtlen, mint a fizikai törvények. Természettörvény. Természettörvény, hogy boldogok legyünk, hogy érzéseinket felemeljük és beleöleljük a nagyobb egészbe, a természetes egészbe, a boldog, érző Világegyetembe. Ez a boldog Világegyetem az, ahonnan jöttünk, és ahová megyünk, amikor megboldogulunk. Ez a boldog Világegyetem Boldogasszony világa. A csillagok, a tündérek tökéletes boldogsága itt honol. Az orrunk előtt. Benne vagyunk. A közepében. Ez a világtörvény nem akárhová, hanem törvényszerűen a végtelen és elemi erejű boldogság világába röpít, a fényes jövő örökké vágyott világába, aminek végtelen sok arca van, mert maga a végtelen s örökké megújuló alkotóerő.

Élmény látni, ahogy a színpadon az ősi energiákat, XXI. századi sámánként adod át a közönségnek. Úgy tűnt nekem, hogy teljes belső átéléssel valahogy átfordulsz egy másfajta spirituális világ felé. Hogyan működik ez?

Azt figyeltem meg, hogy mindennapos alkotómunkámban, kapcsolataimban is hallgatok a belső hangra. Az ösztönös érzések, az intuíció az emberiség legnagyobb kincse. Kulcs a Világegyetemhez. Sejtjeink mélyén teljesebben, eredeti, élő mivoltában érzékeljük a világot. Ez aztán csak fokozódik, amikor kirohanok a színpadra. Amíg a mindennapok a külvilág felé irányuló figyelmet is megkövetelik, ilyenkor a belső világ lép előtérbe. A zene az a varázslat, amelyben szellemünk, lelkünk visszaveszi valódi lényét. A zene kozmikus énünk teste. Zenéléskor kozmikus énünkre eszmélünk, a feléledő belső világ és a zene összefonódik és eggyé válik. Világ=zene. Én=világ.

Látszik rajtad, hogy lélekből énekelsz. Amikor színpadon vagy, olyan mintha elveszítenéd azt az embert aki vagy és üzenet közvetítő eszközzé válnál a zene kézében. Te hogyan éled át mindezeket egy koncert alatt?

Nem tehetek róla, amikor kilépek a számomra az egész világot jelentő színpadra, abban a pillanatban átalakulok, érzékelésem és viselkedésem a zenei világtörvények irányítása alá kerül. Sokszor olyan, mintha álmodnék, vagyis magától zajlanak a drámai események, én pedig érintőlegesen, távolról figyelem és csak akkor avatkozok bele, ha valami nem megy a maga rendjén. Máskor egyáltalán nem tudom, mi történik velem – nem az a fontos, hogy tudatosítsam, hanem az, hogy megtörténjen, hogy magától történjen a zene. Az eső is magától esik. A szél is magától fúj. A Nap magától süt. Vagyis saját legmélyebb természetétől, a Természet rendjétől, a Világegyetem irányító, érző, eleven mozgatóerejétől, az Élő Világegyetem törvényeitől. Mindig észrevétlenül tör rám, és van, amikor csak utólag tudatosodik a varázslat. Igyekszem minél több belső felületet, érzékenységet megnyitni, vagyis érző emberré válni, hogy minél több esélye és kedve legyen ennek a természetes erőnek, hogy belém költözzön és elragadjon.

A koncertek előtt ezért vannak a bemelegítések és a koncert után egy ideig, ezért vagy úgymond transzban?  

A koncert különleges alkalom, ünnep, szertartás, a teljesebb élet erőinek megidézése, megszólítása, idevonzása, olyan megtisztulás, amelyre fel kell készülni, és aminek felvillanyozó hatása nem halványodik el egykönnyen.

Térjünk át egy kicsit személyesebb részekre. Attila, először játszhatnánk egyet? Mondanék hívószavakat te meg mondanád, ami először az eszedbe jut róluk. Csillagászat, Vágtázó Halottkémek, zene, Európai Déli Obszervatórium, írás, népmese, Bartók Béla, Kodály Zoltán.

Csillagászat – Nap,

Vágtázó Halottkémek – élet,

zene – Mindenség,

Európai Déli Obszervatórium – hangrobbanás a csillagokon. Felfedeztem, hogy a csillagok belső áramlásai elérhetik a hangsebességet, és a fellépő hangrobbanás csillagkitörésekre vezethet. 1981-ben jelent meg a tanulmányom, amelyet az Európai Déli Obszervatórium 1984-ben kutatási programjának élére tett; s amelyet aztán valahogy mégsem valósított meg.

írás – Édesapám, Grandpierre K. Endre, író, történész hatására már kora gyermekkoromban író szerettem volna lenni.

népmese – az emberiség őstudásának kimeríthetetlen kincstára.

Bartók Béla – a népzenében elemi őserő, a Természet ősereje nyilvánul meg .

Kodály Zoltán – a magyar népzene bölcsője a Kínától a Kárpát medencéig terjedő eurázsiai síkságon ringott.

Mit jelentenek számodra az álmok?

Az álmok a Nagy Egész, a bennünket magában éltető Nagy Élet létét mutatják, azt az otthont, ahonnan éber tudatunk előremerészkedik, és ahová visszatér napszállta után. Létezik egy merészebb elme, amelynek porszemei, olykor csillogó szemei az emberi tudatok. Ez az egészebb elme az, amely éber szemeinken keresztül nézi a világot; Ő teríti le a gondolatainkat röptető szellem-mezőt, amelyről nappal fölrajzanak döngicsélő gondolataink, s este hazatérnek az élet friss nektárjával.

A VHK és a Vágtázó Csodaszarvas zenei világa számodra mit jelentenek? Mi a két zenekar közti különbség?

A VHK zenei világa a számomra egy villám, amitől minden érzékem megugrik, az a világ, amely elkap, és elröpít oda, ahol a villámok varázslatos világában a Szellem időtlen törvényei a Nagykönyvben megírt érzéseket zúgják. A Vágtázó Csodaszarvas világa számomra őseink teljesebb, varázslatos, őserejű érzésvilágának megérkezése, bizonyság az élet lebírhatatlan hatalmáról, az égig érő emberi csodaerő vágyairól, az emberiség boldog jövőjének bizonyosságáról.

Egy esetleges kritika mennyire érint meg?

Igyekszem megérteni, miről van szó. Jóra fordítani a rosszat. Tanulni a hibáimból.

Annyi mindent csinálsz, hogy az 2-3 ember számára is elegendő lenne. Hogyan bírod energiával, honnan meríted az erőt?

Édesapám példájából, aki az emberiség sorskérdéseinek megoldásával, legnagyobb titkainak megfejtésével foglalkozott. És ha belső világunk nagyobb összhangba kerül igazi énjével, többleterőre tesz szert. Ha átjutsz egy küszöbön, ami elválaszt igazi önmagadtól, értelmes célokat találsz magadban, és ezek megsokszorozzák energiáidat.

Családoddal hogyan tudod ezt a fajta életvitelt összeegyeztetni?

Sok segítséget kapok a családomtól. Amikor együtt vagyunk, igyekszem bepótolni a hiányzó órákat. Vagyis birkózunk, futkorászunk, dögönyözünk, kirándulunk, úszunk, táncolunk, zenét hallgatunk, beszélgetünk, játszunk, mindent, ami belefér.

Szabadidődben mivel tudsz kikapcsolódni a legjobban?

Tornázok, sportolok. Bukfencezek. Az evés pedig sokszor szinte a mennyekbe emel.