Megjelent: KAPU. Az értelmiség magyar folyóirata. 2006.01, 64-65.

Orbán Dezső: A székely név értelme

Egész irodalma van a székely név eredeztetésének, de ma sincs eldöntve, hogy a sokféle értelmezés közül melyik a helyes – írja Győrffy György: “Honfoglalás, megtelepedés és kalandozás vagy Őstörténeti tanulmányok” c. művében (141. old.).

Azt hiszem, nem érdektelen felsorolni azon megoldások egy részét, amelyek jól-rosszul ezzel a fogas kérdéssel foglalkoztak. Ezek egy része a név eredetét, más része a név jelentését, értelmét kereste. Melyik járt a helyes úton? Döntse el az Olvasó!

1. A földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a székely népnév törzsi jellegű és a határvédelemre idetelepedett székelyek nyelvi nyoma. Nevük összekapcsolható a Volga melléki törökök (s.k.l.) ESKIL vagy az ótörök IZGIL népnévvel. A régi írott formáját először az Ómagyar olvasókönyv (Jakubics Paizs) közli 1131-ből Scichul valamint 1230-ból a pannonhalmi Szt. Benedek rend története Scicul formában. Ha nem is kapunk konkrét feleletet a név értelmére illetve eredetére vonatkozóan, mégis igen fontos eligazítás rejlik a Scichul és Scicul írott formában. Erről nemsokára meggyőződhetünk.

2. Benkő József már egy lépéssel tovább megy, mikor a nevet úgy értelmezi, hogy Székülő vagy a Szék közigazgatási központjában ülő. Szerinte összetett szó. “Szék” és “ülő” írott formái latinosan Sicul, Secul, Scecul, magyarosan Zakul, Zekül. Szék=Sedes=locus (hely).

A Benkő féle értelmezés tehát helynév változatának véli, anélkül, hogy megmondaná, mit jelent a “székely” név “szék, szik” előtagja. A név utótagját azért írják “ul”-nak, mert a latin ábécé nem ismeri az “ü” betűt. Ez a megoldás a név értelmét keresi, és érdekes, hogy általában a székely így is érti népnevüket. A megtévesztő a Benkő-féle megoldásban az, hogy a név tőelemét félremagyarázza – hiszen, ha a székely név a székre épül, amely szerinte közigazgatási központot jelent, akkor a szász székek népét miért nem nevezték székelyeknek?

3. Szamosközy is a székre épít, de végződést nem ülőnek oldja fel, hanem hely-nek. Ez is sántít, mert akkor a székely és székhely azonos jelentésű – hacsak nem úgy érti, hogy székhelyi. Értelmét a névnek ő sem találja meg. Nem is keresi, nyitva marad tehát a szek-szik értelme.

4. Pauler Gyula a székelyeket általában bolgár-hun keverék népnek és a kabar nemzet utódainak tartja. Nevük is az Esszegel bolgárokéval azonos.

5. Nagy Géza szabir-hun-bolgár eredetű névnek véli és az “Eszegel”-lel azonosítja.

6. Tagányi Károly a székelyeket Kubrát népének tartja és nevük a székesből ered, vagyis “szék népe” értelmű. Még mindig nyitva marad a szék-szik értelme.

7. Horváth István székelőnek oldja fel (Initium-sedis) és adós marad a név szótövének értelmezésével.

8. Hunfalvi pedig “Szikelve” értelmet tulajdonít a névnek, hasonlót, mint az Erdély-Erdőelve földrajzi névnek. A szik szótő értelme nála is rejtély marad.

9. Kállai Ferenc nem mondja meg, hogy mi a név etimológiája, nem fejtegeti a névtő értelmét, hanem a székelyek határőr-mivoltára alapítva úgy véli, hogy a székely név határőr jelentésű. Nem beszél a “szik”-ről.

10. Pray György ugyanezzel a logikával határőr jelentést tulajdonít a névnek.

11. Fehér György azonos véleményen van Kállaival és Pray Györggyel.

11. Fogarasi János már a névtő eredetével foglalkozik s jó úton indult el, de fáradozása félsikerrel járt, mert azzal, hogy a szék-szik a Szaka névből ered, még mindig értelmetlenek maradnak a név tőelemei. Mindenesetre sejt valamit, mert valóban a szék-szik-szak azonos értelmi név.

13. Stiliting besenyő szónak hitte.

14. Fasching jász szónak vélte.

15. Benigni kun eredetűnek tartotta.

16. Karácsonyi János a székely nevet a “Sjek”=vágás és “Lik” török képző hozzáadásával képzett névnek mondja. Szerinte a Gepidák is székelyek voltak.

17. Timon Sámuel oda nyilatkozott, hogy a székely név nemest jelent, mert ha elegendő volt valakinek székelységét igazolni, nemesnek számított a magyar királyságban (senyő Pál székely oklevéltár, kelt 1346/41 szám, Sz. K. kiadás). Logikus következtetés az alapja Timon Sámuel elméletének és helyesen is következtetett, csak éppen az értelmét nem fejtette meg, mert szerinte a székely név őrt jelent s egyben nemest is. Sajnos nem mondja meg, hogy milyen nyelven és miért ez a jelentése.

18. Thury József hasonlóan gondolkodik. A székely nevet a Szikil-szekil névből származtatja, amelynek jelentése Nemes, előkelő úr, főrangú.

19. Sebestyén Gyula a székely nevet a szék és a török-tatár “il”-“li” (eli) képzővel alkotott névnek véli. Értelmét a névnek nem boncolgatja, de etimológiailag helyesen vélekedik.

20. Német Gyula elfogadja a Thury és Timon vélemyényét, miszerint a “Székely” nemesembert jelent, s megtoldja azzal, hogy Herceget-Hercegnépet jelent. Valószínű, hogy Sebestyén elgondolása alapján figyelembe véve az “il-li” végződést, a tőelemet “sejk”-ből származtatja. Nem fogadja el az Eszkil eredetet, mert a székely név nem kezdődik magánhangzóval (E).

21. Történtek még mások által is kísérletek a székely név megoldására, mint Balassa Malyus, Szabó Károly, sőt olyan elmélet is napvilágot látott, hogy a székely név a Kesely szóból eredne (keselylábú ló), vagy Hunfalvinak azon véleménye, miszerint a székely név favágót jelent.

22. Bonfini véleményével zárom a névsort, aki azt írja, hogy a székely név a szkítha névvel azonos jelentésű, de hogy miért, illetve tovább elemzve mit jelent a szkítha név, nem mondta meg.

Én megkísérlem megfejteni!

A szik szótövet lehet más végződésekkel is ellátni, úgy, hogy abból népnév legyen. Ilyenek az Il-ili-el-eli végződések. Ezekkel a képzőkkel van alkotva a székely nép neve is. Szik-ili, Szik-eli. Ilyen a Türkmén-ili, Özbég-ili, Oszman-ili, de ezzel van képezve Samuel, Daniel, Ezékiewl, Izrael, Barszil, Latiéli stb. Ez a képző a Kaukázus déli oldaláról származik. Kérdés, a Barszil mikor származott el onnan s lett Volgamenti lakos. Előzőleg nem volt Til-Barsz ókori arameus kisállam lakója?

Vámbéry az “il” azonos értelmű az “Ulusz”-szal s alatta a nép zömét értik. A székely tehát azt jelenti: Sziknép, ami egyértelmű a szkythával, magyarosan szittyával s értelme “Nemesember”. Ezért lehet és kell is a székelyek elődeit a skítha népek között keresni, és ott is a harmadik osztályhoz tartozó katonanépek körében.

Lehetett volna ezt rövidebben is kifejteni, de hogy elkerülhető legyen a nevekkel való manipuláció vádja, szükségesnek tartottam véleményemet részletesen kifejteni és minden oldalról megtámogatni, annál is inkább, mert olyan írásos forrásanyag, amely a szkítha-székely név egyértelműségét bizonyítaná, nincs. Ezért csak logikai következtetéssel lehet kimutatni, viszont az nem fér bele egypár mondatba.

A két név egyértelműségéből az is következik, hogy miként a skítha-szittya egy gyűjtőnév, úgy a székely sem más. A “székely” néven belül éppen úgy megvan minden csoportnak, széknek az egyéni neve, mint a skytháknál. Kézdi, Orbai, Sepsi, Telegdi, Csiki, Gyergyói, Marosiu, Aranyosi székelyek.

A szik értelme bővül, ha azt szék-re is vonatkoztatjuk, de nem egy ülőalkalmatosságra, ülőbútorra, hanem egy közigazgatási politkai, katonai és igazságszolgáltatási központra. Itt a szik-szék központ értelemmel bír. Miként a növényzetnek a központja a szik, úgy a közigazgatásnak a szék. Átvitt értelemben használták mind a kettőt. A társadalomban a szik-et később a “nemes” váltotta fel s a szék-et a vármegye név s így aztán mind a kettőnek az értelme lassan feledésbe merült. A közigazgatási és bíráskodási központot jelentő szék névre építette elméletét Benkő, Szamosközi, Tagányi, Horváth, Hunfalvi. Nem úgy Fogarasi, mert ő már értelmét keresve a névnek eljutott a Szaka névhez anélkül, hogy vizsgálódását kiterjesztette volna a Szaka névnek értelmére is.

Timos Sámuel helyesen vélekedett, amikor a Szik-embert a nemes emberrel azonosította, de hogy miért, egyértelműen nem mondta meg. Sőt elrontotta azzal, hogy a székely névnek “őr” jelentést tulajdonított.

Thury József járt a leghelyesebb úton, amikor azt állította, hogy a szikil név nemesembert jelent, előkelőt, főrangút.

Sebestyén gyula helyesen járt el a név etimológiáját illetően, de értelmét nem fejtette meg.

Bonfini volt az egyetlen, aki kijelentette, hogy a székely név azonos értelmű a szkítha névvel, de annak bizonyítására semmit nem tett fel az asztalra. Pedig következtethetett volna abból is, hogy a székelyek szkytha betűkkel írtak. A sokféle megoldást kereső kísérletek a székely név körül olyan zűrzavart eredményeztek, hogy később már meg sem próbálta senki értelmezni a nevet, nehogy kompromittálódjon. Úgy vélem, hogy az eddigi vizsgálódásaim azzal az eredménnyel jártak, hogy megtaláltuk a rejtélyes székely név értelmét, amely a skítha-szikja név egyik változata. Ezt pedig jelentős eredménynek tartom, mert szerény véleményem szerint ez kijelöli a további kutatások útirányát és területét. Minthogy a székelyek neve a skythákkal kapcsolatos, ezért őseinket is csak a skythák között kereshetjük, azokon a területeken, melyek az Ókorban a skythák uralma alatt álltak. Ez pedig a Dunamedencétől kezdve Kelet felé kisebb hézagokkal egészen kelet-Turkesztánig nyúlott.

Ezen a területen uralkodó skítha törzsek és törzsszövetségeknek egytől-egyig mindenikének volt egy katona rétege (Strabon, Geografika, XI. könyv, 2/19, 3/3, 3/6, 4/5), mely a társadalom harmadik rétegét képezte. Ugyancsak a harmadik réteghez tartoztak a földművelők és a nomád pásztornépek. Az utóbbiakat az ókori források szarmatáknak, gétáknak nevezték. Ezen katonanépek voltak a hunok, kik nem voltak végleg letelepedve, hanem hol ide, hol oda telepedtek és keveredtek a környező népekkel (Strabon VII. könyv, 3/13). A törzsszövetségeket alkotó törzsek katonanépeit, ha egyesítve voltak, massagétáknak nevezték, vagy egyesített, közös katonaságnak (Strabon XI. könyv, 8/6). A székelyek őseit tehát a szarmaták, a géták és a hunok között kell keresni, mert ősi időktől fogva katonanépek voltak és kimondottan a skítha-szittya törzsek és törzsszövetségek katonasága, kik a földművelőkkel együtt a skytha társadalom harmadik osztályát képezték, és kiváltságos jogaik voltak.

Hogy ez így volt, bizonyítja Strabon Geografikájának XI. könyvében, ahol a 3/6 pontban azt írja: “Négy emberfajta lakja az országot. Az egyik az első, az, amelyből a királyokat választják, a legközelebbi rokonság és az életkor tekintetbe vételével a legidősebbet, a következő pedig igazságot szolgáltat és a hadsereget vezeti. A második a papok rendje, akik a szomszédokkal kapcsolatos jogi ügyeket is intézik. A harmadik a harcosok és a földművelők rendje.”

Ha most a fenti idézetet részleteiben kielemezzük és összehasonlítjuk a magyarok szittya törzseinek társadalmi berendezkedéseivel és íratlan jogszokásaival, megdöbbenve tapaszutaljuk, hogy az szóról szóra ugyanaz egy az egyben; olyan, ahogy Strabon a fenti idézetben leírja. Mert: négy emberfajta, vagyis osztály volt a magyar szityya törzsek társadalmában is. A vezeti szik nemzetségek, amelyből választották a fejedelmet, miképpen Árpádot is így választották. Ugyanezen nemzetségből választották a Nándort, aki igazságot szolgáltatott és vezére volt a hadseregnek. Érvényben volt a Senioritás is. A második a papok rendje, amelyből választották a Kendét és a másodfejedelmet, aki a letelepedettek és a földművelők fejedelme volt. A harmadik fajta vagy rend volt a katonák rendje, a szikelek vagyis szikek népe. Ide tartoztak a földművelők is, kiket jobbágyaknak neveztek, vagyis a javak-bégje-bágja.

Ha valamelyik törzs vagy törzsszövetség elveszítette szik vezető rétegét, akkor a harmadik rend népe vezető nélkül maradt. A katona réteg meghúzódva élte tovább szervezett életét, mint ahogy azt Thuróczy krónikája írja a 3000 székely emberről – “A székelyekről” című fejezetben (Thuróczy János: A magyarok krónikája. Az 1486-ban nyomtatott, az országos Széchényi Könyvtárban őrzött ősnyomtatvány színezett fametszeteinek hasonmásával illusztrálva. Fordította Horváth János. Magyar Helikon, 1978, 74-76).

A földművelők pedig a vezetőréteg elvesztése után helyben maradtak, csángókká váltak, megszűntek jobbágyok lenni. A csángó név azonos a Sangár törökországi folyó középkori nevével, melyet ma Sakaryának neveznek. Jelentése kanyargó, tekergő, csavargó. A székelyeknél Tekerőpataknak nevezik. Minden szittya törzsnek megvolt a maga katonasága – székelye és jobbágya, Székeli, Sikuli, Székely = szik népe.