2003 január 30, 19 óra, Benczúr Klub

Síklaky István előadása: A természetes társadalom.

Rövid összefoglaló

Az emberek jövőjének megjavítására alapvetően két utat látok. Az egyik a pasztoráció, ami arra irányul, hogy emberileg, szellemileg jobbuljunk. A másik feladat: a társadalmi intézményrendszert kell úgy átalakítani, hogy jó keretet adjon az emberi, szellemi jobbulás számára, és semmiképpen ne hasson ellene.

Kozmikus fejlődés megy végbe. Rudolf Steiner erre vonatkozó tanítását fontosnak tartom. A kozmikus fejlődés a szeretet és a szabadság egyre nagyobb fokú érvényesülése felé halad.

Amikor elolvastam a Római Klub jelentését: “A növekedés korlátai”-t, világossá vált, hogy a növekedés nem tartható fenn. A kapitalizmus egyszerűen nem tud működni, ha nem növekszik. A kapitalizmus a kamattal járó pénzügyi rendszeren alapszik. Arra épül, hogy kevés embernek sok fölös pénze van kölcsönadásra. A pénztulajdonosok erőfölényben vannak az árutulajdonosokkal szemben, mert az áru romlandó. A pénztulajdonosok képesek kivárni, és így zsarolják az árutulajdonososokat.

A társadalom munkamegosztáson alapszik. Az áruk közvetítője a pénz. Ha a pénzt kivonják, magukra maradnak a gyárak, a tulajdonosok, az áruk, a fogyasztók, nem tudnak összekapcsolódni. Túltermelési válságnak mondják az így előidézett állapotot, de valójában ez csak látszat, ami abból ered, hogy a megtermelt áruk nem jutnak el a fogyasztókhoz a pénz kivonása miatt.

Az erőfölény segítségével kényszerítik ki a nagytőkések a kamatot. Alapos elemzések kimutatták, hogy az elmúlt többszáz évben, sőt egészen 2000 évre visszamenően, átlagosan kb. 5% volt a nettó kamat. Ismert a példa: ha Szent József 1 pfenniget tett volna be 2000 éve a bankba, 5%-os kamat mellett mára 10 000 Földgolyónak megfelelő súlyú aranya lenne.

A termelékenység nem nőtt olyan meredeken, mint a kamattömeg. Ezért kell egyre növelni a termelés volumenét, ha a termelők nem akarnak egyre alacsonyabb életszínvonalon élni. Ez a folytonos kényszernövekedés pedig ökokatasztrófa felé viszi a világot.

Egy másik a szociális katasztrófa: szűk csoport kezében van a pénztömeg, ez a szűk csoport adja oda a termelőknek. A tőkés nagyon különbözik a vállalkozótól. A vállalkozó felismer egy társadalmi igényt, szükségletet, és megszervezi az embereket, az eszközöket ennek a szükségletnek a kielégítésére. Alapesetben nincs semmi tőkéje, idegen, kölcsöntőkéből fedezi költségeit. Ez ma az általános, például a részvénytársaságoknál. A részvénytársaságban elválik a pénztulajdonlás és a vállalkozás funkciója. A részvényesek kölcsönadják a tőkét, a vállalkozók megszervezik a termelést. A mai világgazdaság zömében ez a jellemző. A tőkés a vállalkozótól eltérően – élősködő. A kölcsönadható pénzvagyon gyakorlatilag teljesen az ő kezükben van.

Ennek a világhelyzetnek fontos a társadalmi oldala. Maroknyi ember kezébe egyre nagyobb pénz és hatalom kerül, egyre nő a szociális szakadék. Ezt igazolják pl. az utóbbi 50 évre vonatkozó ENSZ-statisztikák. Ez a tendencia szükségképpen szociális robbanáshoz vezet.

Az ökokatasztrófát 50 év múlva várhatjuk, alapos tanulmányok szerint. A szociális robbanás viszont már meg is kezdődött. 2001 szeptember 11-ével elkezdődött a világpolgárháború. A társadalmi viszonyoknak igazságosabbaknak kellene lenniük. Ez áll a terrorizmus és a terrorizmus elleni harc hátterében. A terrorizmus oka az a világrend, amely mélyíti a szakadékot, mondta például Brzezinski. Ebből következik, hogy ha fenntartható társadalmi rendszert keresünk, akkor mást kell választanunk a kamatozó pénzre épülő kapitalizmus helyett. Új elven alapuló pénzre van szükségünk.

Zarathustra, Mózes, a katolikus egyház tiltotta a kamatszedést. A tilalom részben fenntartható volt. A modern kapitalizmus fellépése azonban ezt a helyzetet elsöpörte. A modern világban nem lehet már parancsszóval eltüntetni a kamatszedő pénzrendszert.

Silvio Gesell (1913)-as “A természetes gazdasági rend szabad föld és szabad pénz révén” c. művében ismertette az általa kidolgozott új elvű pénzrendszert.

Épített a georgizmusra. A georgizmus szerint a föld az istené, a királyé, csak használatra kapja, aki műveli. A föld magántulajdona a kapitalizmusig elképzelhetetlen volt. Csak az lehet áru, amit az ember saját teljesítménye révén hoz létre. A föld, a víz, a levegő nem lehet áru, mert ezeket az Isten, a Természet adta az embernek. Ezt az eszmét Henry George terjesztette. A föld köztulajdonlásához vissza kellett térni. Ezzel a kizsákmányolás egyik forrását elzárja: a földjáradék révén húzhatót. A földjáradék azzal függ össze, hogy a földek termelőképessége és általában, hasznossága különböző, pl. mert különböző messze vannak a piactól. A földtulajdonosoknak módjukban áll a hasznossági többletet zsebre vágni – ez a földjáradék a monopoltulajdon járománya, teljesítmény nélkül. A földtulajdon kikapcsolásával a meg nem érdemelt jövedelem egyik forrása eltűnik.

Gesell emellett bevezette az új elvű pénzt. Proudhon rájött, hogy az áru és a pénz nincs egy szinten. Proudhon az árut próbálta a pénz szintjére emelni. Ehhez árucsere-áruházakat szervezett, hogy kiiktassa a pénzt, de megbukott vele.

Proudhon azért tévedett, mert az áru romlékonysága természeti adottság, nem lehet megváltoztatni.

Gesell rájött, hogy nem az árut kell egy szintre emelni a pénzzel, hanem a pénzt kell az áruhoz hasonlóan romlandóvá tenni, az állam törvényei segítségével. Például minden hónap fordulópontján fél százalékkal csökken a pénz értéke. 5 pfenniges bélyeget kell a bankjegyre tenni, hogy érvényes legyen. Nem lesz érdemes visszatartani a pénzt. A pénz forgása meggyorsul. Ezért a kölcsönkínálat megnő. A kamat a kereslet és a kínálat függvénye. Ha a kereslet és a kínálat kiegyenlítődik, a kamat nullára csökken. Miért éri meg mégis kölcsön kínálni? Hogy ne veszítsen a tulajdonos.

Az 1930-as években ki is próbálták a nagy világválság idején egy tiroli kisvárosban. A polgárok nem tudták befizetni az adót. Wörgl városkában összehívták az emberekre hatni tudó személyeket, az orvost, a papot stb. eldöntötték, hogy helyi pénzt vezetnek be. Néhányszor tízezer schillinget bocsátottak ki. Egy év alatt ötvenszer fordult meg. Negyedére csökkent a munkanélküliség, hidakat építettek stb stb. A közgazdászok a csodájára jártak. A bankok nyomására a francia, német, osztrák, svájci kormány törvénnyel tiltották be. A főáramú gazdaságtan a hatalom kiszolgálója, elhallgatja, sehol a világon nem tanítják az egyetemeken.

A kamatmentes pénzrendszer működőképes és fenntartható alternatívája a pénzhatalmi világrendnek. A kamatmentes pénzrendszer a fenntartható rend gazdasági pillére. A fenntartható rend politikai pillére a részvételi demokrácia. A demokrácia az embercsoportok önrendelkezésének technikája. A demokrácia a csoportos szabadság eszköze. Miért működik mégis olyan rosszul?

Többmilliós közösség számára a részvételi demokrácia nehezen érhető el, de a mai elektronikus számítógépekkel talán lehetséges lenne. Ezért képviseleti demokráciát fogadtam el. A képviseleti demokráciában a képviselőt személye iránti bizalomból helyezik a parlamentbe, elhívén, hogy a nép javára fog cselekedni – ez a szabad mandátum rendszere.

A kötött mandátum rendszere ettől eltér. Ebben a választók szerződést kötnek a választottakkal. Ha a képviselő nem a szerződés szerint cselekszik, visszahívhatják.

Sokat mondják, hogy Magyarországon nincs igazi hagyománya demokráciának, és ebben bennünket mindig is megelőztek a nyugati országok, például Anglia. Ez egy óriási hamisítás. Magyarországon komoly hagyományai vannak a demokráciának. A tizedes rendszer például, aminek lényege: szomszédsági közösségek egymást segítő, önigazgató szervezete, amely egyben a képviseleti demokrácia legalsó lépcsője. A magyar országgyűlés a nemesek szintjén vármegyékre szerveződött. Meghatározott utasításokkal küldték a követet az országgyűlésbe, hogy képviseljék a megyét.

A feudalizmus után az Észak-atlanti országokban a szabad mandátum rendszerét vezették be. Rousseau ezt a helyzetet úgy jellemezte, hogy az angolok csak azt hiszik, hogy szabadok, holott négy évben csak egy napig szabadok, utána pedig le vannak ejtve.

Ezek az alappillérek egy axióma megvalósulásai. A posztulátum egy axióma jellegű követelmény. Az axióma: szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. A mindennapi viszonyokra felbontva ez öt posztulátum lesz. Ez a rendszer nem pragmatikus, hanem axiomatikus modell.

A világegyetemben rend van, törvények uralkodnak. Az ember is része a világegyetemnek, őrá is a megfelelő törvények vonatkoznak. Ha betartja, összhangba kerül vele, ha nem, pusztulásba rohan.

—————————***———————–

Kérdés: szükséges-e, hogy zárt rendszer legyen a gesell-i?

Válasz: A gesell-i pénz nem konvertibilis. A japán és az izraeli pénz nem teljesen konvertibilis.

Kérdés: hogyan szabályozzák a pénzkibocsátást, és nem lesz-e infláció?

Válasz: ma a világ legtöbb országában magánkézben van a pénzkibocsátás. A geselli rendszerben a valutahivatal bocsátja ki és szedi be a forgalmi járadékot. Ügyel arra, hogy az árukínálat és a pénztömeg egyensúlyban legyen. A statisztikai hivatal megfelelő kosárral figyeli az árszínvonal alakulását. Ha az általános árszínvonal emelkedik, a valutahivatal bevon valamennyi pénzt, vagy csak nem bocsát ki új pénzt a forgalmi járadék pótlására.

Kérdés: mekkora csoportra van szükség? Mik a feltételei, hogy létrejöhessen a kamatmentes pénzrendszer?

Válasz: egy sziverén ország legitim elhatározására van szükség. Vagy a választók, és ilyen szerződéssel küldjék a képviselőket az országgyűlésbe. Egy község, egy falucsoport is megteheti. Schwanenkirchenben egyesületet hoztak létre, többszáz kereskedő és többezer lakos fogott össze. Wörgl-ben másfél évig működött.

Kérdés: a pasztoráció nem fontosabb-e, nem előfeltétele-e a pénzrendszer megváltoztatásának, hogy az emberek szellemi színvonala javuljon?

Válasz: minden emberbe bele van írva, mi a jó, mi a rossz, és a mi a dolga a világon. A pasztoráció erre irányul. A jelenlegi rendszer mesterségesen zülleszti a társadalmat, ordító módon.

Ha elég tudatos és erkölcsös a társadalom, elkapják a visszaélő “erős embereket”.

A piacgazdaság igazi mivoltában igen sok nagyjából egyenlő erejű szereplő fogyasztó esetében valósulhat meg. Akkor, ha a termelők szabadon termelhetnek, a fogyasztók szabadon fogyaszthatnak. A sok haszon iránti törekvés igyekszik kiemelkedni, erőfölényre szert tenni, hogy diktálhasson. Monopóliumra törekszik. A magárahagyott piacgazdaságban a monopóliumok valóban kiemelkednek. A mai kapitalizmus vallójában nem piacgazdaság, hanem hatalmi struktúra, amelyben az erőfölényre szert tett szereplők saját maguk állapítják meg a szabályozókat.

Egy példával szemléltetve: a természetes tavak előbb-utóbb feltöltődnek, ahogy a patakok hordják beléjük a törmeléket, üledéket. A tavat állandóan kotorni kell, hogy fel ne töltődjön.

A piacgazdasághoz szabadság kell. Ehhez állandóan éberen őrködni kell a társadalomnak és ki kell gyomlálni azt, aki diktálni akar és tud.

A mai magyar társadalom jelenlegi erkölcsi színvonala olyan, amilyen, de megítélésem szerint elegendő a tervezett társadalom kialakulásához.

Kérdés: mi a helyzet az Eu-val? Belépjünk vagy ne lépjünk?

Válasz: EU? Így nem! A társulási szerződés máris sok milliárd dollárnyi hátrányt okozott. Független, semleges, jóléti Magyarország forgatókönyvét dolgoztuk ki. A bezárás előtt álló gyárakat a dolgozók közös tulajdonába adjuk. Kidolgoztuk a kert-Magyarország programját is. Az adósságcsapdát kell megszüntetnünk, nem pedig az Eu-ba belépni, a mai feltételekkel. A hitelrendszert társadalmasítani kell.

A nizzai egyezmény a legmagasabb szintre emelte a tőke szabad áramlását. Az összes többi jog fölé emelte. A tőke a teljesítmény nélkül jövedelmet hozó vagyon.

Kérdés: hogyan állnak a magyarországi pártok az Összefogás a Fennmaradásért programját?

Válasz: Az alkotmány módosításakor lemondtak az önrendelkezésünkről. És ezt a parlament valamennyi pártjának valamennyi képviselője megszavazta.